Az Európai Bizottság néhány évvel ezelőtt elfogadta a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervét, melyben kiemelt figyelmet fordít a hulladékgazdálkodásnak. Az elmúlt évtizedekben, sajnos még napjainkban is a lineáris modellel találkozhatunk a gazdasági folyamatokban. Ennek lényege, hogy a kitermelt nyersanyagokból terméket gyártunk, eladjuk, a fogyasztó megvásárolja, majd a termék életciklusának végén kidobja, ezzel hulladékká válik. Ezen folyamatokban keletkezett anyagok nem kerülnek vissza a gyártási ciklusba, kikerülnek onnan és visszakerülnek a természeti közegbe, egyenesen a hulladéklerakókba.
Az Európai Unió országai jelentős erőfeszítéseket tesznek ennek megváltoztatására, célként határozták meg a hulladéklerakás csökkentését valamint az újrahasznosítás mértékének emelését. Az Unió országai 2035-ig vállalták, hogy az újrahasznosítás mértékét 65 százalékra növelik, a keletkezett hulladékok lerakását pedig 10 százalékos mértékig csökkentik. Ezen célok elérése érdekében a gazdasági folyamatokat jelentősen meg kell változtatni és át kell térni a körforgásos gazdasági modellre.
A körforgásos gazdasági modell nem egy újonnan kitalált megoldás, a természet a kezdetektől fogva így működik, minden körforgásban van. Ezt a szemléletet kell(ett) átültetni a gazdasági folyamatokba. A nyersanyagok bányászatától kezdve, a gyártáson keresztül a fogyasztásig minden folyamatban keletkeznek olyan anyagok, amelyekre a lineáris gazdaságban hulladékként gondolunk. Arra kell törekednünk, hogy ezek az anyagok a körforgásban valamilyen folyamat nyers-vagy alapanyagai legyenek. Ha ezt megtesszük, akkor a körforgásos modellben maga az anyag nem kerül ki a gazdasági folyamatokból és nem kerül vissza a természeti körforgásba, ideális esetben a hulladék teljes mennyisége hasznosul. Az egyes anyagok visszavezetése, újrahasznosítása azonban nem oldja meg az összes problémát. Ipari szereplőknek törekedniük kell a tartós termékek gyártására, a javíthatóságra, az újrahasznosított anyagok, alkatrészek használatára. Fogyasztóként előnyben kell részesítenünk a tartós termékek vásárlását, törekednünk kell a hulladékok megfelelő gyűjtésére. Ugyanilyen, ha nem fontosabb szempont a lakossági szemléletformálás. Minden a fejekben dől el, ehhez megfelelő programokat, üzeneteket kell kidolgoznia a döntéshozóknak.
A Pannon Egyetem (PE) a Közép Dunántúli régió meghatározó felsőoktatási intézménye, több mint 6000 hallgatóval Veszprém, Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Kőszeg és Ajka városokban. A több évtizedes vegyipari múlt, az országban elsőként elindított környezetvédelmi oktatás mind jó alapot teremt arra, hogy kutatási és fejlesztési potenciálját a körforgásos gazdaság érdekében kamatoztathassa. 2018-ban az egyetemen több ipari partnerrel közösen megalakításra került a Körforgásos Gazdasági alapokon nyugvó Kompetencia Központ, melynek egyik fő célja az ipari igények becsatornázása az egyetemi kutatásokba a körforgásos gazdaság olyan kiemelt területein, mint a megújuló energiák, a hulladékgazdálkodás, a víztechnológiák vagy a fenntartható turizmus és városfejlesztés. Az egyes tématerületi kutatások szorosan kapcsolódnak egymáshoz. A lakossági vegyes hulladékok közül kiválogatott egyes anyagáramok felhasználásra kerülnek az energetikai kutatásokban, a keletkezett szennyvizet kezeljük. Kidolgozunk olyan városfejlesztési megoldásokat, amelyekben kiemelt szerepet kap a vízvédelem, a hulladékok ártalmatlanítása, a megújuló energiák felhasználása vagy éppen a fenntartható fesztiválszervezés. Törekszünk hallgatóink bevonására az egyes tématerületekbe, így a projekt keretében számos szak- és diplomadolgozat vagy akár doktori disszertáció készült el. A kutatási eredményeket visszacsatornázzuk az oktatásunkba, így hallgatóink olyan naprakész kutatás-fejlesztési megoldásokkal találkoznak, melyeket későbbi munkájuk során kamatoztathatnak.
Kiemelt feladatnak tekintjük a lakossági személetformálást az említett tématerületeken, ennek érdekében középiskolai versenyeket, lakossági eseményeket szervezünk, valamint a közösségi média felületeire gyártunk ismeretterjesztő anyagokat. Nagy sikernek örvendenek a MOL dolgozóinak készített magyar és angol nyelvű tananyagaink, melyekből a munkavállalók bővíthetik ismereteiket több kiemelt területen.
Fontosnak tartjuk, hogy lehetőségeinkhez képest mi is átálljunk egy fenntarthatóbb, körforgásos modellre. Számos intézkedést vezetünk, vezettünk be az egyetemen. Az eddig papíralapú ügyintézés helyett a legtöbb esetben áttértünk az elektronikus megoldásokra, ezzel jelentős mennyiségű papírt spóroltunk meg, átállunk a PET palackos vizek helyett a csapvíz használatára, valamint elektromos autóinkat használjuk a kampuszok közti utazásokra. Fenntarthatóbb működésünk érdekében két nagy infrastruktúra-fejlesztés valósul meg az egyetemen, egyrészt a veszprémi kampusz komplex energetikai korszerűsítését végezzük el, valamint egy mélygarázs elkészítése mellett az egyetemi zöldterületek nagyságát majdnem megduplázzuk. Ezek által az Egyetem élhetőbbé, fenntarthatóbbá válik.
Az egyetemi polgárok személetformálásának egyik fontos állomása a Pannon Egyetem Újrahasználati Központja. Magyarországon sok helyen működnek olyan Központok, melyekben van lehetőség már nem használt tárgyak leadására és átvételére. Sok esetben ezek a központok a lakosság szemléletformálásában is fontos szerepet játszanak, óvodás, iskolai csoportokat fogadnak, játékosan mutatják be a körforgásos gazdasági modellt. Ezt az ötletet vettük alapul amikor a Központ megnyitása mellett döntöttünk. 2022 októberében megnyitotta kapuit a R(E)gyetem, a PE Újrahasználati Központja. A Központ elsődleges célja, hogy rendezett körülmények közt lehetőséget biztosítson a megunt, feleslegessé vált vagy már nem használt, de az eredeti funkciójukat még betöltő tárgyak díjmentes leadására. A leadott tárgyak az egyetem polgárai számára térítésmentesen elvihetők, így csökkentve a keletkező hulladékok, valamint a tárgyak újbóli előállítása során kitermelt nyersanyagok mennyiségét. A sikeres működés érdekében egy honlapot üzemeltetünk, melyeken egyedi regisztrálást követően láthatók lesznek a Központban lévő tárgyak, melyek lefoglalása is ugyanezen rendszerben történhet majd meg. A Központ a ruhanemű és az elektromos eszközök kivételével fogadja a felajánlásokat. A kezdeményezés nagy sikernek örvend, hiszen az első nyitási napokban már több mint 100 tárgy cserélt gazdát. Az első tapasztalatok alapján a legnépszerűbb termékek közt a könyvek, a gyermekjátékok és a sporteszközök vannak.
A közeljövőben indítjuk el az egyetem veszprémi kampuszán és kollégiumainkban azt a komplex szelektív hulladékgyűjtési programot, melynek keretében nem csak a jelenlegi, hanem a jövőben bevezetésre kerülő külön gyűjtendő frakciókat (pl. textil és konyhai hulladék) is vizsgáljuk. A keletkező hulladékok mennyiségét egyedi, általunk fejlesztett, a gyűjtő edényzet telítettség jelző szenzorrendszerrel mérjük, majd a keletkező frakciók tisztaságát a hulladékgazdálkodási laboratóriumban ellenőrizzük. Az így kapott adatokat elemezve célunk olyan, az országos bevezetési kampány során is alkalmazható üzenetek megfogalmazása, melynek eredményeképpen többen és tudatosabban fogják használni a szelektív gyűjtés lehetőségét. Az így kapott frakciók hasznosítása könnyebb és gazdaságosabb, nem mellékesen mindenki hozzájárulhat környezetünk védelméhez, valamint segítheti a gazdasági folyamatok átállását a körforgásos gazdaságra.
KURDI RÓBERT
A cikkben szereplő kutatást az Átfogó környezeti megfigyelő és tájékoztató rendszer a Balatonon című KEHOP-1.1.0-15-2017-00012. sz. pályázata támogatta.
A KEHOP-3.1.5-21-2021-00003 sz. projektet
támogatta Magyarország Kormánya
és az Európai Unió.
