Az internetjelenség és Magyarország
A számítástechnika
és a távközlés gyors fejlõdésének
talaján 1969-ben indult meg az ARPANET program, mely kezdetben néhány
telephely számítógépeinek adatátviteli
célú összekötésére törekedett.
Mindez 93 évvel a vezetékes hangátvitel, 73 évvel
a rádiós hangátvitel, 33 évvel a rádiós
képátvitel és 25 évvel a számítógép
elsõ megvalósítása után, de 12 évvel
az elsõ IBM PC megjelenése és 19 évvel a rádiós
digitális hang- ill. 22 évvel a rádiós digitális
képátvitel bevezetése elõtt, 21 évvel
az elsõ tranzisztor elkészülte után, de két
évvel a mikroprocesszor megjelenése elõtt történt.
Késõbb fokozatosan vált egyebek mellett a ma is
használatos TCP/IP* protokoll kidolgozásának
1972-es indulását követõen olyan Internetting
projektummá, mely már nem csupán a védelmi
kutatás kiváltságos intézményei között
hozott létre összeköttetéseket, hanem egyre inkább
és egyre nagyobb súllyal a polgári kutatóhelyek
és felsõoktatási intézmények lépésrõl
lépésre bõvülõ számítógép-hálózatát
eredményezte.
1. táblázat. Az internetbe kapcsolt számítógépek száma
A hetvenes évek végére, a nyolcvanas évek elejére kialakult az a hálózat, amely a mai internet alapjait képezte. Ennek jellemzõi a TCP/IP hálózati protokoll rendszer, amely mind a mai napig az internet mûködésének alapja és a különbözõ alkalmazások: az elektronikus levelezés, fájlátvitel és távoli számítógép-elérés. Ezzel egy idõben indulnak el az elsõ üzleti alkalmazások is. 1987-re már több mint 10 000 számítógép kapcsolódik a hálózatra, míg 1990-re ez a szám megközelíti a 300 000-et. Ettõl kezdve érvényes az a szabály, hogy az internetre kapcsolt számítógépek száma évente duplázódik. 1991 igen jelentõs dátum az internet történetében. Tim Berners Lee a CERN-ben dolgozó fizikus kialakította a World Wide Web rendszerét, amely forradalmasította az internetet. Ez a felhasználóbarát, multimédia kommunikációt kezelni képes hypertext rendszer azóta páratlan sikertörténet, hiszen ma az internetalkalmazások lényegében erre épülnek. Az internet felhasználói felülete a böngészõ- vagy lapozóprogram, amelynek egyre népszerûbb változatai a Netscape Navigator és az Microsoft Explorer. Ezentúl a legtöbb számítógépes alkalmazást ezen lapozó programok által nyújtott felületen keresztül tudjuk majd kezelni. A weben lapozó szoftverek funkciói egyre bõvülnek, pl. a Java kiegészítõk megjelenése révén különleges hatású, multimédia-tartalmú oldalak jeleníthetõk meg.
A világon ma az internet 190 országban van jelen, a hálózat regisztrált számítógépeinek száma 50 millió felett van, a felhasználók számát közel 200 millióra becsülhetjük.
Érdemes megnézni a felhasználók megoszlását
földrészek szerint:
| Afrika
Ázsia Európa Közel-Kelet USAKanada Dél-Amerika |
1,5 millió
25 millió 40 millió 1 millió 130 millió 2,5 millió |
A hazai elõzmények
A korszerû információs infrastruktúra fejlesztése Magyarországon közel tizenöt éve indult el. Az 198694 közötti IIF (információs infrastruktúra fejlesztési) program keretében elsõ lépésként itthon is a nyugati világban végbement folyamatoknak megfelelõen a világszerte legfelkészültebbnek és legigényesebbnek tekintett, és mindenhol az ék szerepét betöltõ alkalmazói kör, a kutatási-fejlesztési és felsõoktatási közösségek gondozásában alakult ki a versenyképes információs infrastruktúra. Emellett igaz, hogy nem ilyen összehangolt módon, de intenzíven folyt a kilencvenes évek során számos más területen is a korszerû információtechnológia bevezetésére irányuló munka. A nemzetgazdaság szinte valamennyi területén számos eredménnyel találkozhatunk, ám a szolgáltatásorientáltság, a széles körû elérhetõség ezeken a területeken csak az elmúlt egy-két évben kezdett megjelenni.
Az információs infrastruktúrát megalapozó korszerû számítástechnika és adatkommunikáció feltételeinek megteremtésére irányuló munkák az IIF program keretében a kezdeti sporadikus hazai lépések (a hatvanas évek végének elsõ nemzetközi irányokat követõ számítástechnikai és adatátviteli eszközei, valamint a hetvenes évek elején kiépített elsõ magyarországi, majd nemzetközi számítógép-hálózati kapcsolatok) fejlesztési és kísérleti alkalmazási tapasztalataira, valamint a nemzetközi trendekbõl levonható következtetésekre épültek. Ma már természetesnek látszó, de akkor forradalminak tekinthetõ lépés volt annak felismerése, hogy a fejlett világgal való kapcsolattartás és egyúttal versenyképesség elengedhetetlen feltétele egy országos program beindítása. Ma már az is világosan látszik, hogy az induláskor nem kis viták után választott, virtuális áramkörökre épülõ X.25-ös technológia is jó választás volt: megteremtette a jó minõségû hálózati építkezés lehetõségét és egyúttal kellõ tapasztalatot és felkészültséget eredményezett a késõbbi, internettechnológiára épülõ fejlesztésekhez.
Az eredmény nem maradt el. A magyar kutatási, fejlesztési, felsõoktatási, könyvtári és közgyûjteményi közösségek számítógép-hálózati infrastruktúrája már a kilencvenes évek elején pótolhatatlan szerepet töltött be
az érintett közösségek országon belüli kapcsolattartásában és külföldi partnereikkel történõ együttmûködésében;
a tudományos információk elérésében ill. terítésében;
a hazai és nemzetközi számítógép-hálózatok szolgáltatásaihoz való hozzáférésben.
Ily módon az elektronizált információs kapcsolatok lehetõségének rendelkezésre állása ma már sok-sok éve a nemzetközi tudományos életben való aktív és eredményes részvétel elengedhetetlen háttérfeltételét jelenti.
A külvilág felé is kaput nyitó információs hálózat ugyanis itthon és a világ bármely táján mûködõ hasonló közösségek felé is lehetõséget nyújt az üzenetváltásra (és az azonnali reakciók kicserélésére), a tudományos eredmények gyors, megbízható átvételére és átadására, a kutatási és egyéb információk keresésére és azonnali lekérésére.
Ezen felül biztosíthatja a könyvtári információkhoz való közvetlen hozzáférést, a szabad terjesztésû számítógépprogramok közvetlen átvételét, elektronikus folyóiratok közzétételét és olvasását, számítástechnikai erõforrásokhoz való távoli hozzáférést, adat-hang-kép-mozgókép típusú multimédia információátvitelt és videokonferencia jellegû interaktív kapcsolattartást.
Az 198694 közötti IIF program tehát sikeres megvalósítását eredményezte egy viszonylag széles közösség számára az információs infrastruktúra fejlesztésének és alkalmazásba vitelének, és egyúttal az NIIFP (nemzeti információs infrastruktúra fejlesztési program, ld. alább) 1995-ben induló és ma is tartó szakaszára vonatkozó terveinek elkészítéséhez, szervezéséhez és megvalósításához is megfelelõ kiindulási alapot, valamint felbecsülhetetlen értékû tapasztalatokat eredményezett.
Természetesen a kutatási-felsõoktatási szféra eredményei és tapasztalatai nem csupán az érintett közösséget szolgálták és szolgálják, hanem és ez legalább ilyen fontos kultúrateremtõ missziót is betöltenek azáltal, hogy megalapozzák a széles körû alkalmazást, amint arról az elõzõekben már szó volt.
Az elmúlt két-három évben az államigazgatás, a pénzügyi szektor, a biztosítási szféra, a nagy infrastrukturális ágazatok (közlekedés, szállítás, energetika, vízügy stb.) és számos egyéb alkalmazói szervezet ill. közösség (nagy, közepes és kisvállalkozások stb.) komoly erõfeszítéseket tettek (esetenként igen komoly, nemzetközi mércével mérve is elismerésre méltó eredménnyel) az információtechnológiák bevezetésére. Természetesen ma még az elején vagyunk annak a folyamatnak, amely végül óhatatlanul de nem mindegy, hogy milyen sebességgel, mekkora erõfeszítésekkel és ráfordításokkal, és mennyire zökkenõmentesen elvezet a küszöbön álló információs társadalomhoz.
2. táblázat. Az alapvetõ távközlési ellátottsági mutatók tekintetében behoztuk korábbi lemaradásunkat, elértük azt a szintet, amelyet az EU tagországok alsó csoportja mutat
| Spanyolo. | Portugália | Írorsz. | Görögo. | Magyaro. | Magyaro. | ||
| (1996) | (1996) | (1996) | (1996) | (1990) | (1999. jún.) | ||
| GDP/fõ | KUSD | 14,2 | 10,3 | 16,6 | 11,7 | 4,4 | 5,5 |
| Mobilsûrûség | % | 7,3 | 6,6 | 4,3 | 5,5 | 0,1 | 13 |
| Vezetékes sûrûség | % | 39,3 | 37,8 | 39 | 50,6 | 9,9 | 33,1 |
1995 után az internet kereskedelmi termékké vált. Magyarországon is egymás után jelentek meg az internetszolgáltatók (ISP). Ezek a szolgáltatásaik megindulása után ideiglenes mûködési engedélyt kaptak. Az ISP-k az Internet Európai Internet Koordinációs Központban (RIPE) regisztráltatják magukat, így kapnak szétosztható IP-címeket.
Az 1988. októberi regisztrációban Magyarországra vonatkozóan öt nagy, négy közepes és 23 kis szolgáltató szerepelt. A méretnagyság a címmezõ méretére illetõleg az érte fizetendõ díj nagyságára utal. (Jelenleg a hazai adatok szerint mintegy 80 szolgáltató van, amelyek közül csak 12 rendelkezik HIF-engedéllyel.)
Az öt nagy közül négy világszolgáltató (AT&T, EUNet, Global One, IBM GN), ezek alapregisztrációja az EU-ban van, egy magyar, a HUNGARNET, a négy közepes közül egy európai, a többi magyar (Matáv, DataNet, Taide Network).
Itt kell említést tenni a hazai távközlési szolgáltatók, valamint a kábeltelevíziós hálózatok intenzív fejlesztési tevékenységérõl, valamint a ma alakuló további potenciális szolgáltatók várható megjelenésérõl a távközlési alapszolgáltatások terén. Mint a fejlett országok legtöbbjében, Magyarországon is a nyilvános alaphálózatra és alapszolgáltatásokra (pontosabban, utóbbiak közül a kutatói hálózatok különleges igényeit kielégíteni képes távközlési szolgáltatók ilyen jellegû kínálatára) építve valósulhat meg leggazdaságosabban és legharmonikusabban az alkalmazási rendszerek és alkalmazói szolgáltatások széles választéka.
3. táblázat. Az interneten lévõ számítógépek száma a regisztrációs táblázatok alapján (ezer db)
(Az adott év januárja)
Idõpont Világ Európa Magyarország Magyarország
Európához viszonyítva1995 4852 1106 9 0,71 1996 9472 2285 18 0,79 1997 16 146 3922 31 0,80 1998 29 670 5942 73 1,12 1999 42 000 8200 111 1,35
Az internet gyors hazai fejlõdését, azaz a
regisztrált számítógépek éves
100%-os növekedését tekintve szintén kedvezõ
helyzet alakult ki.
Megvizsgálva az internethosztok hazai növekedését, azt látjuk, hogy 1993 januárjában 645 számítógép kapcsolódott az internetre hazánkban, egy évvel késõbb 1407, 1996. januárban 17 456, míg az elmúlt év, 1999 elején több mint 100 ezer.
Az internetfejlettségre elfogadott mutató az ún. internetsûrûség, az 1000 lakosra jutó internet-elõfizetõk száma. E tekintetben a mai 15-ös sûrûségünk a környezõ országoknál jobb és számos nyugat-európai országot is megelõz.
4. táblázat. Érdekes megnézni az egyes európai országok adatait a népesség számához viszonyítva (regisztrált számítógép/1000 fõ)
| Ország | 1997-ben | 1998-ban |
| Görögország | 2,5 | 5,3 |
| Lengyelország | 2,5 | 5,0 |
| Spanyolország | 5,0 | 8,2 |
| Csehország | 6,0 | 6,9 |
| Magyarország | 7,0 | 10,9 |
| Ausztria | 13,7 | 30,7 |
| Németország | 14,3 | 25,7 |
| Dánia | 34,0 | 69,8 |
| Finnország | 80,0 | 100,0 |
A magyarországi internet fejlõdés fontosabb mozzanatai.
Az internet helyzete Magyarországon
Az internet fejlettsége Magyarországon Európai Unió-konform.
Az internetsûrûség a környezõ közép-kelet-európai országokénál jobb.
A kormányzat, pályázatok útján kiemelt támogatást szándékozik nyújtani e terület fejlesztéséhez (IKTA-pályázatok).
A sajtó, a rádió, a televízió kiemelten kezeli e témát.
A felsõoktatásoktatáskutatásközgyûjtemények területén az internetkultúra európai színvonalú.
A hazai kereskedelmi célú internetszolgáltatás az egész országra kiterjed, és fejlettsége szintén megközelíti az európai átlagszínvonalat.
A hazai vállalatok döntõ többsége használja az internetet.
Magyarország megjelenése az interneten tartalomban gazdag és sokszínû.
A pozitív helyzetkép mellett gondot jelent a háztartások, azaz az otthoni felhasználók viszonylag alacsony száma. Ennek okát elsõsorban a háztartások anyagi erõforrásainak hiányában kereshetjük. A most elindult gazdasági növekedés minden bizonnyal jó hatással lesz az egyéni felhasználók számának növelésére.
Az internet jelenlegi problémái
Az internet több mint 25 éves protokollrendszerre épül, amely nem biztosítja a kívánt minõségû és biztonságú kommunikációt.
Az internet nyitott, demokratikus jellege miatt sokszor kormányok és szervezetek fenyegetve érzik magukat.
Az adatátviteli sávszélesség felhasználás rossz.
Nehéz valakit azonosítani és/vagy megtalálni az interneten.
A biztonsági kérdések még nem oldódtak meg kielégítõen.
Az internettel kapcsolatos üzleti tevékenységnek még nincs bizonyított gazdasági modellje.
Az internettel kapcsolatos legfontosabb megállapítások
Az internet megjelenése és dinamikus fejlõdése globális, integrált kommunikációs környezet kialakítását eredményezi.
Hatása hasonló az ipari forradalomhoz.
Jelenleg a fejlõdés elején tartunk és várhatóan az elkövetkezõ évtized további, ma még meg sem jósolható társadalmi és személyes életet befolyásoló változásokat hoz.
Az internet az elkövetkezõ években meghatározó tényezõvé válik az üzleti életben, és a versenyképesség az e területen rendelkezésre álló know-how függvénye lesz.
Egy éven belül a vállalatok és intézmények 95%-a rendelkezik majd internetkapcsolattal.
2001-re a felhasználók számát 4-500 millióra becsülik.
Az internet világhálózatként és technológiaként egyaránt is várhatóan töretlenül fejlõdik tovább.
Az alábbiakban összefoglaljuk az internet jövõjével kapcsolatos legfontosabb trendeket, irányokat:
Szükséges az internet technológiai bázisát képezõ protokollrendszer korszerûsítése. Létrejött az Internet 2 program és a Next Generation internet (NGI) projekt az Egyesült Államokban, az egyetemek illetve az amerikai kormányzat kezdeményezésére. A cél a jelenleginél ezerszer gyorsabb hálózaton új multimédiaalkalmazások kifejlesztése. Ez magában foglalja új hálózati és alkalmazási protokollok kidolgozását illetve kipróbálását. Ennek a programnak a mintájára számos országban indultak el hasonló kezdeményezések, így hazánkban is. Kidolgozás alatt van a nagy sebességû internetprojekt (NIP) azzal a céllal, hogy hazánk ne maradjon le a nemzetközi fejlõdésben és minél gyorsabban adaptálja a kialakuló új szabványokat.
Várhatóan új megoldások jönnek létre a titkosításra, a biztonság növelésére.
Várható a telefónia, a média (tv) és a hálózati alkalmazások integrálódása, amely elvezet egy globális, mindenütt jelen levõ integrált információs infrastruktúra kialakításához.
2002-re várható a digitalizált hálózati gazdaság kialakulása. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági, közigazgatási tevékenység, az állampolgárok mindennapos ügyintézése, a szabadidõ eltöltésének megszervezése döntõ többségében a hálózaton keresztül történik.
Öt éven belül biztosan alapvetõen megváltozik a tradicionális munkahely, valószínûleg átértékelõdik a papírpénz szerepe, számos helyen feleslegessé válnak bankok, könyvtárak, iskolák épületei.
Mindezek a tényezõk az információs társadalom gyors kialakulását jelzik elõre, amelyben az internet világhálózatként és technológiaként egyaránt is meghatározó szerepet játszik.
Ezért Magyarországon kiemelt figyelmet kell fordítani az internetkultúra további fejlesztésére. A sikeres területeket tovább kell támogatni, illetve észre kell vennünk erõsségeinket és gyengéinket.
Fontos lenne egy kormányprogram létrehozása, amely átfogóan koordinálja és támogatja Magyarország információs társadalmat kialakító törekvéseit.
A szerzõ Csaba Lászlóval és munkatársaival a SZTAKI hálózati kutatásainak vezetõjeként megteremtõje volt az AKADÉMIAI HÁLÓZAT-nak, a HBONE-nak és az NIIF hálózatának a HUNGARNET-nek, az akkori embargó körülményei között nekik kellett kifejleszteniök a szükséges hardver termékeket, elsõsorban a csomagkapcsolt adathálózatot, a hálózati szoftvert, az elsõ levelezõ rendszert, az ELLA-t. Az NIIF hálózata ma a teljes felsõoktatási, kutatási és közgyûjteményi közösséget szolgálja ki európai színvonalon.
A hálózati jövõ Magyarországon is robbanásszerûen alakul, már mûködik az elektronikus kereskedelem, majdnem valamennyi banki mûveletünket otthonról, hálózaton bonyolíthatjuk. Úttörõ volt a valamennyi magyar iskolát megcélzó Sulinet program és annak elõdje, az 1994-ben indult Soros-hálózati közoktatási program. Elindult egy hálózati virtuális egyetem.
1994 óta fejlõdik a hálózati távdiagnosztika és távkonzílium, elõször a Szabadság-hegyi Gyermekgyógyintézet fejlõdésneurológiai osztálya és a Long Island-i Schneider gyermekkórház és annak számos más kórházat átfogó hálózata között.
A hálózati szolgáltatásokat segítik azok az úgynevezett intelligens ágensek, amelyek a hálózaton elérhetõ tudást, szolgáltatásokat a felhasználó igényeinek megfelelõen gyûjtik, rendezik és ajánlják.
A háló rövid idõ alatt át fogja
és át is alakítja valamennyi tevékenységünket,
életformánkat, társadalmunkat.