ALMÁR IVÁN
Hangsúlyok a világûrben a XXI. században
Cikkünk címe egy fontos, nemzetközi dokumentum címe is egyben, amely többéves egyeztetési folyamat eredményeképpen 2000-ben jött létre az ENSZ eddigi legnagyobb világûr-konferenciája, a bécsi Unispace–III határozatai nyomán. A dokumentum kidolgozása több ágon indult el. Benne találhatóak annak a korábbi akciónak a legfontosabb következtetései is, amelyet az AAS az IAF-en belül indított a világûr legfontosabb nemzetközi hasznosítási folyamatait támogató Space for the World elnevezésû kiadvánnyal. Ugyancsak fontos szerepet játszott megszületésében a Unispace–III idején megalakult ifjúsági kezdeményezés, a Space Generation Forum is, amely tulajdonképpen váratlan módon állandó szervezetté alakult 1999 õszén. S természetesen aktívan közremûködött az ENSZ COPUOS titkársága, az OOSA is.
Mindezen szervezetekben úgy érezték, hogy egyrészt a Unispace-en túl sok határozat született, amelyek összehangolását, súlyozását el kell végezni, különben „írott malaszt” marad mindegyik. Másrészt alapvetõ jelentõségûnek tartották azt is, hogy ne csak a kormányok, hanem az ûrtevékenységben érdekelt egyéb szervezetek (az ún. NGE-k) is részt kapjanak ebben a fontos folyamatban, vagyis a Unispace–III határozatainak végrehajtásában. Ugyanis a Unispace–III eredményeként kiadott „Bécsi Nyilatkozatot” nagyrészt az ENSZ-tagállamok kormányainak képviselõi dolgozták ki még a Unispace–III konferencia kezdete elõtt. Noha az ilyen elõzetes kormányegyeztetés szükséges és helyénvaló lehet, ez egyúttal azt is jelenti, hogy az NGE-k ajánlásai legfeljebb véletlenszerûen kerültek a be Bécsi nyilatkozatba.
A jelen kezdeményezés alapgondolata az, hogy a Unispace–III ajánlásai nagyobb támogatásra számíthatnak, ha minél szélesebb csoport minél változatosabb véleményét tükrözik. A kezdeményezés célja ezért az, hogy kiemeljenek bizonyos fontos ajánlásokat a következõ dokumentumokból:
– The Space Millennium: Vienna Declaration on Space and Human Development, avagy a „Bécsi Nyilatkozat” (teljes szövege magyarul is megjelent a Magyar Ûrkutatás 1999. évi kötetében).
– Space for the World. Az AAS és az IAF kezdeményezésére létrejött és a Unispace–III idején közzétett dokumentum, amelyet 26 ország 45 szervezete (szakmai egyesületek, ûrügynökségek, akadémiák, magánvállalkozások) írt alá. Támogatta a dokumentumot a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) is.
– Az Ûrtevékenység a XXI. században elnevezésû fórum következtetései és javaslatai. (A fórumot az ISU és az IAF szervezte a Unispace–III idején.)
– A Space Generation Forum ajánlásai (szintén a Unispace–III rendezvénye volt az ifjúság aktív közremûködésének lehetõségére).
A határozatok megvalósítása érdekében,2000 tavaszán a fenti kezdeményezés, amelyet az IAF és az OOSA is támogat, szervezeti formát öltött. Karl Doetsch, az ISU elnöke irányításával alakult meg a vezetõség, melynek titkára Graham Gibbs, a kanadai ûrügynökség washingtoni irodájának vezetõje lett. Tagjai az érdekelt NGE-k képviselõi.
Elsõ lépésként a résztvevõket felkérték, hogy csoportosítsák az ajánlásokat a fenti négy dokumentumból kiindulva. Így jött létre a „Priorities for Space Activities in the 21st Century” (Hangsúlyok a XXI. századi ûrtevékenységben) címû dokumentum. A kezdeményezés természetesen nem az ENSZ COPUOS-ban tömörült kormányok erõfeszítései ellen irányul, csupán azoknak az ajánlásoknak a megvalósulását kívánja elõsegíteni, amelyekben az NGE-knek szerepük lehet.
Az ajánlások kiválogatásának kritériumai a következõk voltak:
1. Olyan ajánlás legyen, amelynek megvalósításában az NGE-knek fontos szerep juthat.
2. Olyan tevékenységet tételezzen fel, amelyet az NGE-k és a kormányok közötti együttmûködés tehet hatékonnyá.
A munka célja nem az volt, hogy jövõkutatást végezzenek. Amúgy sem lenne reális feladat most, közvetlenül a századfordulón megfogalmazni a következõ száz év teendõit a világûrben, hiszen az egész ûrtevékenység eddigi múltja nincs még fél évszázados sem. Amire a dokumentum összeállítói vállalkoztak, az a földi igények, elsõsorban a fejlõdõ országok – melyekben a Föld lakosságának nagy többsége él – érdekeit is megfogalmazó program összeállítása. A helyzet és a célok így szerepelnek a 2000 nyarán létrejött dokumentum bevezetõjében:
„Most, amikor belépünk az új évezredbe, a világ növekvõ népessége fokozottan követeli a jobb életet, jobb egészséget, nagyobb biztonságot, több élelmet és energiát. Az ezen követelések kielégítésére világszerte folyó tevékenység viszont fokozódó nyomást gyakorol a Föld erõforrásaira és természeti környezetére. Ha ez a tevékenység kellõ átgondoltság nélkül, irányítatlanul folyik tovább, akkor a nem túl távoli jövõben a nem megújuló erõforrások kimerülése, illetve természeti környezetünk károsodása kritikus határt érhet el. Természeti és az ember által okozott katasztrófák, járványok, éhínségek és egyéb szerencsétlenségek hihetetlen mértékû emberáldozatokat követelhetnek, ha nincs ellenük jól szervezett védekezés. Több tudás és az információk elterjedése viszont általános fejlõdést, stabilitást és biztonságot hozhat az emberiségnek.
Az ûrtevékenység és az ûrtechnika segíthet a növekvõ igények kielégítésében. Közremûködhet a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlõdés megvalósításában, miközben minimálisra csökken a Föld erõforrásaira, a természeti környezetre és az éghajlatra gyakorolt káros hatás. Így többek között elõmozdíthatja az ésszerû gazdálkodást természeti erõforrásainkkal, megvalósulhat az egész Földre és a világûrre is kiterjedõ globális távközlési és navigációs hálózat, továbbá segíthet abban, hogy több élelmiszer álljon rendelkezésre, és ugyancsak létrehozható egy, a katasztrófák, betegségek és járványok monitorozását végzõ ûrbeli rendszer. Végül részt vehet a világ népeinek oktatásában, eljuttatva a tudást a Föld bármely pontjára.
Az ûrtevékenység nemcsak az emberiség egyre növekvõ szükségleteinek kielégítéséhez járulhat hozzá, hanem ahhoz is, hogy az embereknek a kutatás és a felfedezés iránti veleszületett igénye, törekvése kielégülhessen. A kozmosz szinte kimeríthetetlen lehetõségeket kínál kutatásra, felfedezõ utakra, hasznosításra és letelepülésre.
A világûr kutatása és hasznosítása globális célok érdekében nemcsak jelentõs beruházásokat kíván, hanem a nemzetek együttmûködését is igényli. Tekintettel az ûrtevékenység magas költségeire és a növekvõ versenyre, a rendelkezésre álló tõke megszerzése érdekében, a nemzeteknek együtt kell mûködniük az erõforrások kiaknázása érdekében úgy, hogy az erõfeszítések szükségtelen párhuzamossága kiküszöbölhetõ legyen. Ezen együttmûködés mozgatórugója nem egyedül a költségek csökkentésére, megosztására való törekvés, hanem az a körülmény is, hogy így talán sikerül megteremteni az igazi partneri kapcsolatokat bolygónk népei között, és a nemzetek összefogásával nagyszerû ûrvállalkozásokra kerülhet sor a XXI. században. Mivel a világûr nincs tekintettel a nemzeti határokra, az egyes államoknak együtt kell mûködniük abban is, hogy stabil, kedvezõ nemzeti és nemzetközi viszonyok jöjjenek létre mind a politika, mind a jog és a kereskedelem területén – a világûrben folyó fontos tevékenység elõmozdítására.”
Ezután különösebb magyarázatok nélkül vegyük sorra a hangsúlyozott teendõk szinte teljes jegyzékét úgy, ahogy ezt az NGE-k képviselõi összeállították, és a „Priorities for Space Activities in the 21st Century” címû dokumentum jelen formájában szerepel (a további egyeztetések során ez még módosulhat). Bár az egyes pontok fontossága nyilván eltérõ, csoportosításuk megkönnyíti a XXI. századi ûrtevékenység fõ irányainak azonosítását. Látjuk, hogy a hangsúly a világûr kutatásában elért eddigi eredmények széles körû hasznosítására helyezõdik, ami érthetõ is az emberiség jelen helyzetében. A dokumentum szerzõinek célja nyilvánvalóan az, hogy az ûrtechnika segítségével csökkenjen (vagy legalább ne növekedjen!) a távolság a fejlett ûrhatalmak és a fejlõdõ országok színvonala között a XXI. században. Ennek nyilvánvalóan óriási jelentõsége lenne az emberiség jövõje szempontjából.
Az ûrtevékenység hangsúlyos területei a XXI. században
(vázlat)1. A Föld környezetének védelme és a koordinált erõforrás-gazdálkodás
– integrált globális megfigyelési stratégia;
– az idõjárás- és éghajlat-elõrejelzés javítása;
– az ûrtevékenység környezeti ártalmainak csökkentése.2. Biztonsági, fejlesztési és társadalmi alkalmazások
– távorvosi szolgáltatások a világûrön keresztül;
– járványok megelõzése és felügyelete ûrtechnikával;
– nemzetközi ûrorvostani központ létrehozása;
– globális katasztrófa-kezelõ rendszer kiépítése;
– távoktatási programok;
– a mezõgazdasági termelés hatékonyságának növelése;
– ûrtermékek és ûrszolgáltatások széles körû elterjesztése;
– a légi és ûrközlekedés hatékonyságának növelése;
– a Földön kívüli erõforrások kiaknázása az emberiség és az ûrtevékenység érdekében;
– az ûrbeli települések létrehozásának elõmozdítása;
– az ûrturizmus támogatása.3. Az ûrkutatás a tudományos megismerés szolgálatában, illetve ûrbeli környezetünk védelme
– az ûrkutatás hasznosítása a Föld és környezetének jobb megismerése érdekében;
– a Föld környezetének védelmében csökkenteni a világûr szennyezését (ûrszemét);
– meghatározni szerepünket a Naprendszer égitestjeinek védelmében, és megkeresni a megoldásokat;
– a NEA-elõrejelzésekkel kapcsolatos erõfeszítések nemzetközi egyeztetése;
– idejében felismerni a NEA-veszélyt, és megtenni a szükséges lépéseket ennek csökkentésére;
– megbízható, tiszta és olcsó fedélzeti nukleáris erõforrások kifejlesztése;
– az elektromágneses színkép szennyezésének minimalizálása.4. Oktatás, képzés és ismeretterjesztés
– terjeszteni az ûrtevékenység hasznára vonatkozó ismereteket a közvéleményben;
– mindenféle a másodlagos eredményekre, melléktermékekre (spin-off) vonatkozó információ terjesztése;
– az ûrkutatás és az ûrtechnika szerepeltetése az oktatás különbözõ szintjein;
– a fiatalság bevonása tanácsadóként a COPUOS munkájába;
– különféle díjak alapítása.5. Az ûrtevékenység szerepének és elismertségének növelése az ENSZ-ben
– a tudás és a korszerû ismeretek terjesztése a fejlõdõ országokban;
– az ûregyezmények mennél szélesebb körû elfogadtatása.6. A nemzetközi ûregyüttmûködés elõmozdítása
– önkéntes pénzügyi alap létrehozása az ENSZ ûrtevékenységének támogatására, a Unispace–III ajánlásainak megvalósítására;
– az Észak–Dél együttmûködés javítása;
– egy nemzetközi ûrhatóság létrehozhatóságának megvizsgálása.A vezetõség megbízásából példaképpen az SGF elvégezte egy esettanulmány kidolgozását annak érdekében, hogy felvázolja az ûrtechnika lehetséges alkalmazási területeit katasztrófahelyzetben. Ez a következõ eredményre vezetett.
2000 januárja és márciusa között súlyos árvizek pusztítottak Mozambik területén, amelyeket két ciklon okozott. Az árvíz az országnak több százmillió dollárnyi kárt okozott, egy milliónál több embernek kellett elmenekülnie. Az árvizet megelõzõen ennek az országnak volt a leggyorsabban fejlõdõ gazdasága Afrikában.
Az SGF fiatal munkatársai felmérést végeztek arról, hogyan lehetett volna eredményesen alkalmazni az ûrtechnikát (a távérzékelést és a mûholdas távközlést) a katasztrófa három fázisában, vagyis
– a katasztrófa közeledésének felismerésében, hatásának csökkentésében;
– a mentési munkálatok során;
– az újjáépítés, újratelepítés és a gazdaság fellendítése idején.Az eredményeket egy hosszabb tanulmányban összegezték. A vezetõség célja az, hogy a fenti program valamennyi, a jövõ szempontjából fontosnak tekintett pontjához hasonló esettanulmányok készüljenek. Az eredményekrõl évrõl évre beszámoló hangzik el az ENSZ COPUOS tudományos-technikai albizottságának ülésein.
A cikkben szereplõ rövidítések AAS American Astronautical Society Amerikai Asztronautikai Egyesület
COPUOS Committee on Peaceful Uses of Outer Space A világûr békés hasznosításának bizottsága
IAF International Astronautical Federation Nemzetközi Asztronautikai Szövetség
ISU International Space University Nemzetközi Ûregyetem
NEA Near Earth Asteroid Föld-közeli kisbolygó
NGE Non Governmental Entity Nem kormányszintû szerv
OOSA Office of Outer Space Affairs Világûrügyek hivatala
SGF Space Generation Forum Az ûrgeneráció fóruma
UNISPACE United Nations Space Conference Az Egyesült Nemzetek Világûr-konferenciája
Irodalom
A cikk a The Space Millennium: Priorities for Space Activitiesin the 21st Century c. kiadvány és a Priorities for SpaceActivities in the 21st Century: An Initiative to Engage Non-Governmental Entities in the Implementation of Selected Recommendations from UNISPACE III (A/AC.105/2000/CRP.5) ENSZ dokumentum alapján készült.A szerzõ a MANT képviseletében a Steering Committee (vezetõség) tagja.
Természet Világa,
2001. II. különszámVilágûr
http://www.chemonet.hu/TermVil/
http://www.kfki.hu/chemonet/TermVil/
Vissza a tartalomjegyzékhez