A múlt évben a matematikusvilág Bolyai János születésének 200. évfordulóját ünnepelte. Ez az évforduló sokunkban a büszkeség és a tiszteletadás érzését keltette. Nálam ezek az érzések még erőteljesebben jelentkeztek, hiszen matematikát tanítok az ócsai Bolyai János Gimnázium és Kereskedelmi Szakközépiskolában, s marosvásárhelyi vagyok.
Az évforduló kapcsán két szobrot terveztem. Az egyik a Bolyai-díj. Ezt a vándordíjat olyan, Bolyai nevét viselő iskola csapata viheti el, amely a Bolyai-napok keretében hagyományosan megrendezett vetélkedőt iskolánkban megnyeri. A másik egy köztéri szobor, a címe: Tökéletesség. Felavatásán díszvendégként - az évforduló ünnepi előadójaként - Szilassi Lajos, a Szilassi-féle poliéder feltalálója is részt vett. A Bolyai-díj a geometria három ágát jeleníti meg. A talapzaton fekvő síklap a síkgeometriát (euklideszi geometriát), a síklap fölötti félgömb a gömbi geometriát és a legfelső rész (pszeudoszféra-darab) a hiperbolikus geometriát jelképezi.
A Tökéletesség tisztelgést fejez ki a tudomány, a tudományon belül a matematika, a matematikán belül a geometria és a geometrián belül Bolyai János nagysága előtt. Csak öt teljesen szabályos konvex poliéder (élekkel és síklapokkal határolt test) létezik a térben: a tetraéder, a hexaéder (kocka), az ikozaéder, az oktaéder és a dodekaéder. Ezen testek minden éle, minden lapja, minden élszöge, minden lapszöge és minden térszöge egyenlő, tehát tökéletesek. A szoborban ezek a poliéderek bizonyos szimmetriákat követve, a fent említett sorrendben, belülről kifelé haladva egymásba vannak építve.
Az ókori görög filozófusok a világ sokféleségét az empedoklészi négy elem (tűz, föld, víz, levegő) különböző arányú keverékéből és szétbomlásából képzelték el. Platón az anyag szerkezetével kapcsolatos igazságot az ideák világába vetítette oly módon, hogy a négy elem a négy szabályos test (a tetraéder, a hexaéder, az ikozaéder, az oktaéder) - mint idea - érzékeink számára felismerhető árnyképe. A tetraéder a tűz, a hexaéder a föld, az ikozaéder a víz és az oktaéder a levegő árnyképe. Az ötödik szabályos test, a dodekaéder a kozmosz (univerzum) ideáját jelentette számára. A fentiek miatt választottam a tetraédert a Föld - hexaéder - belsejében lévő forró magma, az ikozaédert a Földön elterülő óceánok és tengerek, az oktaédert a Földet körülvevő levegő, illetve a dodekaédert a levegőn túl elhelyezkedő univerzum jelképéül, és innen adódik a testek egybeépítésének sorrendje is. A szakirodalomban másfajta sorend ismeretes. [1] A fizikában az elemi részecskék szimmetriákat testesítenek meg. Ily módon szoros kapcsolat áll fenn a platóni filozófia, a modern fizika és a geometria között. Ugyanakkor - mint iparművészeti alkotás - a szobor nemcsak a filozófia, a természettudományok, a művészet és a modern technológia közti kapcsolat jelképe, hanem szimmetriájából, harmóniájából és egyszerűségéből fakadóan a kiegyensúlyozott, harmonikus, tiszta és mindezek miatt tökéletes emberi gondolkodás jelképe is lehet. INCZEFFY
SZABOLCS
IRODALOM
1. Hajós György, Bevezetés a geometriába, Tkk., Bp., 1991. 9. kiadás 2. Simonyi Károly, A fizika kultúrtörténete, Gondolat, Bp., 1978.
|
||||