Harmadszor adták át a Rotary Clubok ösztöndíjait

Szeptember 16-án, a Magyar Tudományos Akadémián adták át a Rotary Club Babylon (Egyesült Államok) és a Rotary Club Budapest által alapított Természet-Tudomány Ösztöndíjat. Az ismert nemzetközi nonprofit szervezet célkitűzései közt a hátrányos helyzetű oktatási intézmények támogatása is szerepel - beleértve a magyar, illetve határon túli magyar nyelvű gimnáziumokat, szakközépiskolákat is -, ennek keretében régóta segítséget nyújtanak abban, hogy folyóiratunk ezekbe a középiskolákba eljusson. A Rotary Club Budapest és a Rotary Club Babylon 2001-ben alapította a Természet-Tudomány Ösztöndíjat, melyet a Természet Világa Diákpályázatának legjobb felkészítő tanárai nyerhetnek el. Idén, 2003-ban, ebben a kitüntetésben Trencséniné Berzai Zsuzsanna, illetve Darvay Béla részesült.

Trencséniné Berzai Zsuzsanna a dunaújvárosi Széchenyi István Gimnázium biológia-kémia szakos tanára. Az elmúlt esztendők során számos diákot készített fel nagy szaktudással és elhivatottsággal. Tanítványai főként az élettudományok, a környezet- és természetvédelem témakörében kidolgozott munkáikkal értek el sikereket. Az a fajta pedagógus, aki folyamatosan bizonyítani kíván diákjainak, és azon fáradozik, hogy az általa oktatott tudományokat megszerettesse tanítványaival.

Darvay Béla a kolozsvári Brassai Sámuel Gimnázium nyugalmazott fizikatanára. Egyike azoknak az erdélyi tanároknak, akik a kezdetektől felfigyeltek folyóiratunk diákpályázatára; családjában is nagy múltra tekint vissza a természettudományos érdeklődés. Tehetséges fiatalok sokaságát ösztönözte önálló munkára, melynek eredményeként számos dolgozat született Kolozsvárott és nyert díjat Budapesten. Széles látókörét dicsérik tanítványainak érdekes témaválasztásai, ám fontosnak tartja az erdélyi gyökerek és természettudományos örökség tiszteletének, ismeretének az átörökítését is.

A többi díjnyertes munkához hasonlóan az általuk felkészített diákok írásai is megjelentek korábbi számaink hasábjain.

Az ünnepségen a Természet Világát Bencze Gyula szerkesztőbizottsági tagunk, míg a Magyar Tudományos Akadémiát - házigazdaként - Kroó Norbert főtitkár úr képviselte. Kroó Norbert üdvözlőbeszédében hangsúlyozta, hogy a jó pedagógus döntő mértékű befolyással lehet az időről időre felnövekvő nemzedékekre, hiszen mindenki tanáraitól sajátítja el ismereteinek alapjait. Ezért fontosak az olyan alkalmak, mint a Természet-Tudomány Ösztöndíj átadóünnepsége, hiszen ezekben a helyzetekben tud az a kölcsönösség megjelenni, mely a tudomány fejlődését mind anyagi, mint szellemi tekintetben előrébb viszi.

A Rotary Club Babylon nevében jelen lévő Schleifer Péter ünnepségen elhangzott beszédjét teljes egészében közöljük:

Tisztelt Kroó Norbert főtitkár úr és Bencze Gyula professzor úr!

Tisztelt Trencséniné Berzai Zsuzsanna tanárnő és Darvay Béla tanár úr!

Köszöntöm Staar Gyula urat, a Természet Világa főszerkesztőjét, az újság munkatársait, valamint a Rotary Club Budapest és a Rotary Club Babylon jelen lévő tagjait!

Felemelő érzés megszólalni a magyar tudomány fellegvárában, a Magyar Tudományos Akadémia patinás épületében. Ennek egyik oka az lehet, hogy a sorsom úgy hozta, jómagam inkább az élet iskolájában, semmint az egyetemek tantermeiben gyűjtögettem tudásom morzsáit. Sohasem gondoltam arra, hogy egyszer majd mint vendég állok abban az épületben, amelynek rangját oly sok elismert ember emelte magasra a tudomány világában. Az én oktatásom nem az osztálytermekben, hanem sokkal inkább a régi Császár uszoda betonmedencéjében folyt, a megboldogult és sokak által szeretett Peterdi Pál barátom árgus edzői szemei előtt, aki naponta, délután 2-4-ig, stopperórájával a kezében alaposan meghajszolt engem.

Elnézést kérek önöktől e kis kitérőért, bár szoros kapcsolatot érzek a múltam említett része és a mai nap között. Bevallom, oktatóim, tanáraim odaadó munkáját annak idején nem becsültem meg érdemeiknek megfelelően. Ma már, egy élet tapasztalataival gazdagabban, másként látom a dolgokat. Ezért most egy régi adósságot is szeretnék törleszteni.

Tisztelt Trencséniné Berzai Zsuzsanna tanárnő és Darvay Béla tanár úr; amikor most önöknek köszönetet mondok áldozatos munkájukért, mellyel tehetséges fiatalok művelését segítik, ezzel sok év múltán megkésett köszönetet mondok egykori oktatóimnak is. A diákjaik érdekében kifejtett erőfeszítéseik, elkötelezettségük és segítségnyújtásuk értéke felbecsülhetetlen. Szebb szavak híján ennyit mondok: köszönöm önöknek és önökön keresztül az áldozatkész pedagógusoknak a lelkes, odaadó, nemzetet építő munkát. Jövőnk az önök, tanáraink tudásépítő tevékenységén alapszik.

Amikor öt évvel ezelőtt itthon jártam, ellátogattam a Rotary Club Budapest egyik ülésére, ott találkoztam először Richter Nándor úrral. Ő beszélt nekem az ifjúság oktatásának fontosságáról, és az ezzel járó anyagi gondokról. Elmondta, hogyan igyekszik klubjuk ezen a helyzeten segíteni. Beszéltünk a Természet Világa folyóiratról, a határokon inneni és túli, anyagiakban szűkölködő magyar nyelvű középiskolák támogatásának nélkülözhetetlenségéről. Örömmel hallottam a Természet Világa Diákpályázatán feltűnő tehetséges diákokról.

Visszatérve Amerikába, elmeséltem a hallottakat a klubunkban, és azóta minden évben mi is hozzájárulunk ahhoz, hogy ez a nemes célú folyóirat minél több középiskolába eljuthasson. Örülünk, hogy részt vehetünk ebben a misszióban.
 
 

A díjátadás pillanatai

Nemrégiben beszélgettem Staar Gyula főszerkesztő úrral, aki megkérdezte tőlem, miért viselem annyira szívemen ezt az ügyet? Tudják, nem könnyű olyan kérdésre felelni, amelyre a válasz magától értetődő, hiszen ki ne támogatná a rászoruló tehetséget. S Amerikából jőve miért éppen itt, Magyarországon tesszük ezt? Ehhez már segítségül kell hívnom a költő szavait: mert "magyar vagyok, magyarnak születtem".

További választ egy általam nemrég olvasott könyvben találtam: Lendvai Pál Die Ungarn. Ein Jahrtausend Sieger in Niederlagen - A magyarok 1000 éves győzelmei a vereségben angol fordítását forgattam nagy érdeklődéssel. Természetesen nem kis büszkeséggel írt a Nobel-díjas magyarokról is. Külön figyelmet érdemel az a tény, hogy az összes magyar születésű Nobel-díjas közül csak Szent-Györgyi Albert, Hevesy György és Kertész Imre voltak a díjazáskor is magyar állampolgárok! A többiek addigra már mindannyian külföldön éltek: Amerikában, Svédországban, Angliában stb. Nos, kedves főszerkesztő úr, kedves barátaim, itt a válaszom, hogy miért is támogatom én ezt az ügyet. Mert szeretném, hogy a jövő magyar születésű Nobel-díjasai közül egyre többen magyar állampolgársággal rendelkezzenek. Mert szeretném, ha ezt az új generációt nem "magyar származásúnak" vagy "magyar születésűnek" neveznék, hanem élő magyarként ismernék el. Hogy tudósainknak semmilyen okból se kelljen hazulról eltávozniuk, ha nem szeretnének. Hogy itthon öregbíthessék Magyarország hírnevét. Ehhez pedig, kedves tanárnő és tanár úr, az önök segítsége is nagyban hozzájárul.

Szeretném megköszönni a szívélyes fogadtatást és az alkalmat, hogy gratulálhatok önöknek, akikre szintén érvényes a híres idézet Sir Winston Churchilltől: "Az emberiség konfliktusai során még sohasem tartoztak oly sokkal, oly sokan, oly keveseknek."
 
 

Magyar és külföldi vendégek az ünnepségen

Ezt követően a Rotary Club Budapest elnöke, György Gábor köszöntötte a kitüntetetteket kihangsúlyozva azon örömét, hogy a Rotary Club Budapest, a Rotary Club Babylon és partnereik segítséget tudnak nyújtani immáron a nehéz helyzetben lévő iskolákon túl, az ösztöndíjon keresztül, a felkészítő tanároknak is, hiszen a frissen születő eszméket, gondolatokat mindenkor támogatni kell.

A díjátadást követően az ünnepséget végül a két kitüntetett pedagógus szavai zárták.