„Egy ország nagysága attól függ,
hogy mennyiben járul hozzá a közös emberi értékekhez.”
Szent-Györgyi Albert

 
„Szent-Györgyi Albert, a tudós és a humanista” címmel tartottak konferenciát november 9-én, Békéscsabán. A Magyar Tudomány Ünnepén a fővédnökséget Szarvas Péter, a város polgármestere látta el. A megnyitó beszédet is ő tartotta. A program legnagyobb érdeklődéssel várt előadója Hámori József professzor, akadémikus, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elnöke volt.
     Szarvas Péter a tudományban jeleskedő személyként ismert és tisztelt békéscsabai polgárok érdemeit is megemlítve jutott el Szent-Györgyi Albert méltatásáig. Békéscsaba azzal is tiszteleg a Nobel-díjas tudós emlék előtt, hogy a város egyik szakgimnáziuma felvette a nevét.

Szarvas Péter polgármester megnyitja a rendezvényt

 

Pelle Róbert, a TIT Körösök Vidéke Egyesületének igazgatója emlékeztetett: Békéscsabán 63 éve működik TIT-szervezet, mely fennállása óta nagy figyelmet fordít a tudományos ismeretterjesztésre is. Nagy büszkeséggel emlékezett meg az éppen 175 éve, 1841-ben alapított Magyar Természettudományi Társulatról mint a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat jogelődjéről is, hiszen alig lelhető arra példa Európában, de világviszonylatban is kevés, hogy egy nemzet vissza tudja vezetni a tudományos eredmények közkinccsé tételének, vagyis a tudományos ismeretterjesztésnek szándékát, fontosságát, gyökereit több mint másfél évszázadra.

 

Hámori József „Szent-Györgyi Albert élete és munkássága” című előadása nem nélkülözte a humoros mozzanatokat sem, miközben illő magasságba emelte a tudós emlékezetét, akivel volt szerencséje személyesen is találkozni. Szent-Györgyi Albert vagyonos és orvosprofesszorokkal „teletűzdelt” családból származott. A gimnáziumi tanulmányai során bizony bukdácsolt egy kicsit, ám az érettségije már kitűnő lett.

Hámori József

Szent-Györgyi Albert 1937-ben vehette át a Nobel-díjat. Mint hallottuk, a második világháborús időszakban Nobel-díja aranyérmét elküldte a szovjetek ellen harcoló finn sérülteknek, s csak jóval később került vissza hozzá. De nem is a díját tartotta legtöbbre, hanem azt, hogy nem sokkal átvétele után, Szegedről Budapestre tartva egy útkereszteződésben egy forgalomirányító rendőr minden irányban leállította a forgalmat, odalépett hozzá, s azt mondta: „Professzor úr, szívből gratulálunk!” Úgy tudni, hogy a professzor mindennap reggel 6-tól 9-ig horgászott. Nem a halak miatt, hanem akkor gondolta át aznapi feladatait.
    Néhány publikációja révén nemzetközi ismertségre tett szert. 1928-ban hazahívták Szegedre, az egyetem biokémia tanszékének vezetésére. Szegeden jutott el a C-vitamin felleléséig.
     Az akkoriban kuriózumnak számító interaktív oktatás híve volt. Mindvégig a sport szerelmese maradt. Vitorlázó repülőként, vitorláshajózóként tevékenykedett, de napi programja lett a teniszezés is. Nem egészen öncélúan, ugyanis a testedzés fokozza az agy oxigénellátását.
    A háború alatt kifejezte Magyarország iránti szeretetét: úgy is mondhatjuk, kémfeladatot vállalt – Kállay Miklós felhívására –, a háborúból való kiugrás lehetőségét keresték. Egy 1947-es svájci kirándulása során megsejtette a várható nehézségeket, s nem tért vissza Magyarországra.
    Woods Hole-ban (USA), a híres kutatóintézetben saját laboratóriumot kapott. Itt is temették el.

Tálas Csaba, aki a békéscsabai BSZC Szent-Györgyi Albert Szakgimnáziuma és Kollégiuma igazgatója, a tudós nevelői munkásságát helyezte előtérbe. Ő is figyelemfelkeltő humorral fűszerezte mondandóját. Tőle hallhattuk, hogy Szent-Györgyi Albert 1917-ben lett orvos. A szegedi felkéréssel pedig Magyary Zoltán kereste fel Cambridge-ben, Klebelsberg Kunó megbízásából. Munkásságának egyik emlékezetes mozzanata az 1930-as Országos Testnevelési Tanácson történt megnyilvánulása volt.

Szemenyei Sándor nyugalmazott középiskolai igazgató Szent-Györgyi Albert humanizmusát emelte ki előadásában. Kalandos magánéletét a fények és árnyak szövevényeként jellemezte. Minden pillanatát a tudomány és az emberszeretete hatotta át. Idézte is Szent-Györgyi Albertet: „Nem vallásos, de istenfélő vagyok. Áthat a teremtés és a természet csodája”.

Az ünnepséget Kreisz Andrea középiskolai tanár vezette le. A rendezvény színvonalas megrendezésében Kmetykó András matematikatanár „oroszlánrészt” vállalt.
    A nap záróakkordjaként Staar Gyula, a Természet Világa (a TIT folyóirata) főszerkesztője bemutatta a Simonyi Károlyt idéző emlékszámukat. Meglepetésként a távozó közönség tagjai ajándékba kapták a színvonalas folyóirat eme különszámának egy-egy példányát. 

 

 

---

Természet Világa,

147. évfolyam, 12. szám, 2016. december http//www.termvil.hu/