KÉTSZER IS GONDOLD MEG! JAMES RANDI
Hová tűnt Uri Geller?
Magyar barátaimtól tudom, hogy Budapesten augusztus 25. és szeptember 1. között Nyári Zsidó Kulturális Fesztivált rendeztek. Egy kereskedelmi TV-csatornának adott interjúban Uri Geller bejelentette, hogy augusztus 29-én ő is jelen lesz az eseményen. Természetesen azt is tudom, hogy a híres Farkas Helga-ügy óta Magyarországon Gellernek ugyancsak kicsi a tekintélye. Ez volt az az eset, amikor egy tehetős vállalkozó lányát elrabolták, és a család Geller segítségét kérte lányuk visszaszerzéséhez. Geller megjelent, elvégezte a szokásos hókusz-pókuszt, a tévé képernyőjén keresztül üzent az elrablóknak, a rendőrséget ellátta „nyomravezető” információval, kijelentette hogy a lány él, jól van, és hamarosan vissza fog térni családjához. Majd felvette honoráriumát és dolga végeztével távozott. Nos, mint köztudomású, Farkas Helga soha nem került elő, és a rendőrségi nyomozás felfedte, hogy valószínűleg már akkor halott volt, amikor Geller optimista kijelentéseivel megnyugtatta az aggódó családot.Ilyen elozmények után nem csoda, hogy a magyar szkeptikusok alig várták Geller megérkezését és újabb szenzációs mutatványait. Sajnos Geller nem jelent meg, vagy érkezése, rá egyáltalán nem jellemző módon, titokban maradt. Magyar barátaim ezért engem kérdeztek meg, tudok-e Gellerről, mi történt vele, csak nem vonult vissza.
Ami azt illeti, az elmúlt években is figyelemmel kísértem a nagy parafenomén viselt dolgait, amit most az olvasók elé tárok. 2000. október 22-én honlapomon a Commentary (kommentár) rovatban tettem közzé az alábbiakat:
,,Éppen most kaptuk meg [a JREF-nél] a vágatlan videoszalagot Uri Geller és a (dél-)koreai tévé forgatócsoportjának angliai találkozásáról, és mindenkit biztosíthatok, hogy tele van valóban érdekes anyaggal. Gondosan rögzítettem a szöveget és jobbnál jobb dolgokat fedeztem fel benne. Geller ezen a szalagon számomra eléggé ingerlékenynek tűnik, és nyomatékosan hangsúlyozza – a felvétel során többször is –, hogy »nem vagyok bűvész«, valamint »minden, amit csinálok, valóság«. Ami azokat a szkeptikusokat illeti, akik nem fogadják el állításait, ezt magyarázza: »Ők nem hisznek Istenben, nem hisznek a spiritizmusban, és nem hisznek a telepátiában!« Nos, ez aztán tényleg megmagyarázza a dolgokat!
A producernek arra a kérdésére, »Honnan származik ez a képessége?«, Geller úr rengeteget gesztikulálva, rekedt, majdnem suttogó hangon, szerepét hajszál híján túljátszva válaszolta: »Ez nagyon jó kérdés! Hm, van egy – két vagy három elméletem erről. Vagy Isten ajándéka – igen – és valamiféle különleges képesség, vagy valami olyan dolog, ami az agyunkban van, ott alszik, csak én tudom, hogyan kell ezt életre kelteni, gyermekkorom óta, és hogyan használjam fel. De az is lehet – ez a harmadik elméletem –, hogy ez a képesség valahonnan az univerzumon kívülről származik. Igen, valamiféle intelligens erő. Ez is egy lehetőség. Bárcsak tudnám. De nem igazán tudom.«
Nos, Uri, én azt hiszem, mindent tudok, és ezeknek a lélegzetelállító elméleteknek egyike sem imponál nekem a legkisebb mértékben sem. De majd megmutatom Önöknek is filmkockáról filmkockára a teljes koreai kalandot, hogy mindenki levonhassa belőle saját tanulságait. Az egyik filmkocka például Gellert mutatja, ahogyan elállja az operator útját, nehogy belépjen a házba és lefilmezze a »borítékba zárt rajz« mutatvány előkészületeit, amely igen korlátozott repertoárjának része. Geller, láthatóan zavarban a kamera jelenléte miatt, kezét a felvevő lencséje elé emelve mondja »Oké, rendben, ne – nem, álljon meg azonnal!« Majd gyorsan rácsapja az ajtót a stábra, akik azonban a csukott ajtó ellenére továbbra is forgatnak, amíg a Gellerre erősített apró mikrofon továbbra is közvetíti a ház belsejébol utasításait, amelyeket a »titkos rajzot« készítő személynek ad. Igazán informatív ...
Shakespeare Julius Caesar c. drámájában szerepel a következő mondat: »az a Cassius cingárnak és kiéhezettnek néz ki«. És bár nem vagyok bibliás ember, időről időre találok benne idézni való mondatokat. Ezúttal érdemes elolvasni a Prédikátor Salamon könyvéből a 12:14 passzust: Mindezekből, fiam, intessél meg: a sok könyvek írásának nincs vége, és a sok tanulás fáradságára van a testnek."
A 2000. november 26-i kommentáromban további információt adtam meg Gellerről:
,,Nos, Uri Geller ügyvédjei – már megint – fel vannak háborodva, ahogy azt kifejtették a Nintendo cég, a Pokemon gyártója ellen benyújtott keresetükben. Az egyik kártyán van egy helyes kis teremtmény, amelyet Geller úr szerint nem szabad eltűrni. Ahogy azt már korábban is említettem, rettentően élvezném, ha én is szerepelhetnék a Pokemon-alakok között, de Uri nem így látja a dolgot. Az ügyvédei szerint:
»A Nintendo cég felhasználja Uri Geller hírnevét és képmását, a mellére villámokat rajzol, a homlokára pedig csillagot. Micsoda szellemiség ez? A Nintendo majd megtanulja, hogy amit tettek Uri Gellerrel, az nem olyan játék, amiben győzhetnek. Uri Geller világhírű, rendkívüli pszichikus képességeinek és demonstációinak köszönhetően. Tizenkét nemzetközi bestseller könyv szerzője, cikkei pedig világszerte rendszeresen jelennek meg újságokban és folyóiratokban. A Good day USA, valamint az ő heti rádiós showmusora az egész Egyesült Államokban hallható. Amellett, hogy a Nintendo engedély nékül használta fel Geller személyét, nevét és az őt szimbolizáló meghajlított kanalat, a Pokemon-figura homlokán egy csillag van, a mellén pedig villámok. A villámok a II. világháború alatt a hírhedt SS jelképei voltak.«
Na de Uri, amikor én villámokat látok, nem az SS-re, hanem inkább Zeuszra asszociálok. Másrészt nem azt állítottad, hogy az ominózus csillag sárga és hatágú? Azt és is kifogásoltam volna. Hacsak érzékeim nem hagytak cserben, én a "Geller" kártyán egy piros és ötágú csillagot látok. Számold csak meg: öt!
Ami a »tizenkét nemzetközi bestseller könyvet« illeti, amiket Geller úr írt, azok feltehetően elkerülték a figyelmemet. Be kell vallanom, arra sem emlékszem, hogy utoljára mikor – ha egyáltalán – hallgattam a ,,Good day USA” programot vagy a rendszeres heti rádióműsorát, és úgy tűnik, hasonlóképpen soha nem találkoztam cikkeivel, amelyek »világszerte rendszeresen jelennek meg újságokban és folyóiratokban«.
Van egy ajánlatom, Uri. Ha megadod a 12 bestseller könyved listáját, a rádióállomásokat, az újságokat és magazinokat, felteszem honlapomra, hogy az olvasóim megfelelően informálva legyenek. Áll az alku? (A csendes éjszakában csak a tücskök ciripelése hallatszik.)
Hallottam, hogy Franciaországban Gerarda Majax barátomat szintén perli Uri Geller. Továbbá azt a koreai tévéproducert is perrel fenyegeti, akivel nem volt megelégedve angliai interjúja alkalmából. Urinak nincs jobb dolga, mint állandóan pereskedni? Bizonyára van még rengeteg meg nem hajlított kanál, amelyeken dühét levezethetné!
A legújabb információ Gellerről a 2002. augusztus 30-i kommentáromban található:
,,Megkérdeztem Sang Moon Nam urat, az Uri Gellerrel foglalkozó tévéshow producerét, hogy pereli-e őt Geller az interjút követő, segítségünkkel készült leleplező videoszalag miatt. Úgy tűnik, hogy a koreaiaknak nincs nagy türelmük az olyan emberekehez, mint Geller, akik, ha nem tetszik nekik valami, azonnal rohannak az ügyvédjükhöz. A producer a következőket válaszolta: »Mocskolódáson kívül semmiféle akciót nem kezdeményezett. Először küldött nekem egy levelet, amelybol úgy tűnt, hogy perelni akar, de végül semmit nem csinált, miután azt válaszoltam, hogy a dolog nem érdekel!«
A show-műsort a koreai közönség olyan kedvezően fogadtata, hogy ennek köszönhetően a koreai Seoul Broadcasting System tévétársaság egész sorozatot szentel majd a koreai parafenomének vizsgálatának a James Randi Oktatási Alapítvánnyal (JREF) együttmuködve. A tárgyalások ezügyben szeptember elején kezdődtek meg…”
A legfrissebb hír szintén a 2002. augusztus 30-i kommentárban szerepel, amely a futball köré összpontosul:
Rossz híreket kapott Lee Sharpe, aki éppen most szerződött le az Exeterhez mint menedzser: klubja új elnöke furcsa szerzemény. Uri Geller, aki evőeszközök rongálásával szerzett hírnevet magának, egyike annak a három személyből álló konzorciumnak, amely ezen a nyáron megvette a harmadosztályú devoni klub részvényeinek többségét. Nem világos, hogy vajon Geller ad-e nekik olyan vulgáris dolgot, mint a készpénz, mivel honlapján azt magyarázza, hogy a pénz olyan illúzió, amely »azon az ostoba értéken alapul, amelyet mi a nemesfémeknek és a bankjegyeknek tulajdonítunk«.
Mindenesetre magával vitte »pozitív auráját«, ami igen jó hír, valamint 22 éves Dávid fiát kinevezte alelnöknek. Uri meg van győződve arról, hogy Dávid előző életében Exeterben élt, mivel már első látogatásuk alkalmával remekül kiismerte magát a városban, és a klub lelkes szurkolójává vált. Nos, ez igazán meggyőző volt számomra. Csak erre a bizonyítékra vártam, hogy hinni tudjak a reinkarnációban!
Végül is Uri Exeter-szurkolóként reinkarnálódott. Ezt megelőzően ő és pozitív aurája a Reading futballcsapatának szurkolt. Nagy látványosságot csinált abból, hogy a Wembley Stadionban 1995-ben egy rájátszásnál személyesen is szurkolt nekik a helyszínen. Az aurája azonban valószínűleg szabadnapos volt, mert a Reading 2:0 arányú vezetés után kikapott a Bolton csapatától, és nem került a döntőbe. Ebből a csalódásból sem Uri, sem pedig aurája nem tért magához, a Reading pedig három év múlva kiesett az első osztályból, bár ekkor még szurkolójuk volt. Csak tavaly kezdte auráját Exeterbe átvinni, ami azért is furcsa, mert nélküle a Reading ismét felkerült az első osztályba. Mindazonáltal meg vagyok győződve arról, hogy az Exeter szurkolói rendkívüli módon örülnek annak a hírverésnek, amit Uri kelt. Uri erőssége a publicitás, ami bizonyára sokkal hasznosabb, mint olyan ostoba dolgok, mint a nemesfémek és bankjegyek.
Igazán szívet melengető érzés tudni, hogy Geller mennyire spirituális és egyáltalán nem anyagias. Mivel lepocskondiázza azt a vulgáris illúziót, amit mi, közönséges emberek a pénzzel kapcsolatban táplálunk, biztos vagyok benne, hogy tevékenységéért új klubjától nem fogad el pénzt. Alig várom, hogy lássam, mi történik az Exeterrel. Ha azonban fogadnék a brit futballmérkozésekre, megtudnám, hogy kivel játszik az Exeter, és határozottan az ellenfélre fogadnék. Sokat hallottam azonban a Reading szurkolóiról, akik még mindig nem tették túl magukat zavarukon – és balszerencséjükön –, amely azt követte, hogy Gellert felfogadták…
Nos, kedves olvasók, ez minden, amivel Gellerről szolgálhatok. Ne sajnálják, hogy nem jelent meg Budapesten augusztus 29-én. Nagy szerencséjük van, ha csak ez az egyetlen problémájuk!
Fordította: Bencze GyulaSzkeptikus sarok