APRÓ KÖZLEMÉNYEK.
A méterrendszer általános alkalmazása és az elsô délkör. A métermérték a belôle levezetett mértékekkel és súlyokkal együtt évrôl évre nagyobb területeket hódít. 1896 márczius 1-ével kötelezôleg alkalmazásba vették a török birodalomhoz tartozó összes országokban; ugyanezen évi szeptember 16-ikán pedig Mexikóban, a hol a sokféle régi spanyol mérték mellett már hosszabb ideje használatos volt.
Sokkal fontosabb reánk nézve Angolország viselkedése a bevezetés ügyében; innen is hírlik, hogy a halogatott döntés belátható közelségben van. A legtekintélyesebb angol heti folyóirat, a "Nature", a dolgok állását röviden következôleg foglalta össze. A tudományos társulatoktól a kérdés már a parlamenti testületekhez jutott, melyek kétségkívül a végleges elfogadás utolsó fokát jelentik. Az alsóháznak a kérdés tanulmányozására kinevezett bizottsága már megszerkesztette jelentését s megállapította, hogy a hozzá érkezett véleményes jelentések majdnem mindannyia a méterrendszer elfogadása érdekében nyilatkozott. Az angol méterrendszer jelenlegi állapota a bizottság véleménye szerint hátráltatója a kereskedelemnek és a nemzetközi érintkezésnek.
Kiváló pedagógusok jelentései arra a következtetésre jutnak, hogy az iskolás gyermekek sok idôt veszítenek a most érvényes bonyodalmas mérték- és súlyrendszer tanulásával, és hogy sürgôsen szükséges valamely egyszerûbb rendszert bevezetni. Az idôbeli nyereséget, mely a gyermekekre hárulna, ha a most használatos rendszer helyett a méterrendszert vezetnék be, egy teljes évre becsülték.
A külföldi kutatások arra az eredményre vezettek, hogy valamely bonyodalmas rendszerrôl a méterrendszerre való étmenet Németországban, a skandináv államokban, Svájczban, Olaszországban és Európa államainak túlnyomó részében komolyabb ellenállásra nem talált, és belôle a legcsekélyebb kár sem származott. Észak-Amerika Egyesült-Államaiban, melyekben ugyanazon rendszert fogadták el, mint Angolországban, jelenleg hasonló vizsgálatokkal foglalkozik egy bizottság s a kormány a méterrendszert gyógyszerészeti czikkekre már is kötelezôvé tette.
A méterrendszer általános bevezetése elsô tekintetre nyilván semmiféle vonatkozásban sincs azzal az üggyel, vajjon az elsô délkört Ferrótól, Párizstól vagy Greenwichtôl számítsák-e. Az utolsó földrajzi kongresszuson azonban franczia kiküldöttek oly bensô kapcsolatot létesítettek a két ügy között, hogy az egyiket nem lehet a másik nékül tárgyalni.
A kongresszuson elhatározták a Föld nemzetközi térképének elkészítését 1 : 1.000,000 arányában. Az elôkészítô tanácskozásokon a nemzetközi térkép számára valamennyi állam Greenwich meridiánját fogadta el elsônek, Francziaország kivételével. A franczia kiküldöttek kifejtették, hogy a kérdést a párizsi "Société de géographie" kebelében alaposan megvitatták: de azután annyiban mégis engedtek, hogy azt a kérdést, vajjon a térképen Greenwich délköre legyen-e a kezdô meridián vagy sem, egészen különválaszthatónak tekintették attól a második kérdéstôl, vajjon jövôre a párizsi vagy a greenwichi délkör legyen-e az elsô egyáltálban minden térképmunkában, tehát a francziákban is. Erre nézve kijelentették, hogy párizsi délkörüktôl el nem állhtanak; hogy azonban a nemzetközi térkép létrejöttét egyedül álló tiltakozásukkal meg ne hiusítsák, e térképre nézve elfogadják a greenwichi délkört elsônek.
Beleegyezésük föltételéül azonban kikötötték, hogy a tervezett térképen kizárólag a métermérték alkalmaztassék. Az elôkészítô bizottság s azután a kongresszus ehhez képest határozott. Több kiváló angol kiküldött azonban nyiltan kifejezte abbeli sajnálatát, hogy Angolország nagy közönségének hangulata miatt még mindig várni kell az olyan mértékegység alkalamzására, melyet minden józan emberrel már régóta óhajtanak.
CSEMEZ JÓZSEF.
Természettudományi Közlöny, | XXIX. kötet. 1897., 138-139. oldal |
https://www.kfki.hu/chemonet/TermVil/ | |
https://www.ch.bme.hu/chemonet/TermVil/ |