A Minisztertanács határozata a földalatti gyorsvasút építésérõl
Nagy-Budapest megalkotása, a budapesti ipar gyorsütemû fejlõdése és a dolgozók számának állandó növekedése a fõváros közúti közlekedésének nagyméretû fejlesztését teszik szükségessé.
A növekvõ forgalom lebonyolítását egyedül a földfeletti közlekedési hálózat fejlesztésével biztosítani nem lehet. A budapesti közlekedés fejlesztése érdekében az ötéves tervrõl szóló törvény alapján a minisztertanács az alábbiakat határozta:
1. Budapesten földalatti gyorsvasúti hálózatot kell építeni. A földalatti hálózat két átlós – kelet–nyugati és észak–déli – és ezeket összefogó körgyûrûs fõvonalból álljon.
A földalatti gyorsvasút vonalai közül az elsõ ötéves terv során a kelet–nyugati átlós fõvonalat kell az újonnan épülõ Népstadion és a Déli pályaudvar között megépíteni. A kelet–nyugati fõvonal építését 1950-ben kell megkezdeni és az építkezést úgy kell ütemezni, hogy a Népstadion és a Sztálin-tér (Deák-tér) közötti szakaszon a forgalom már 1954-ben meginduljon, az egész fõvonal pedig 1955-ben készüljön el.
2. Az állomások elhelyezése a következõ:
1. Népstadion, 2. Keleti pályaudvar, 3. Blaha Lujza-tér, 4. Sztálin-tér, 5. Kossuth Lajos-tér, 6. Batthyány-tér, 7. Széll Kálmán-tér [Moszkva tér], 8. Déli pályaudvar.A földalatti vasút állomásait a szocialista mûvészet alkotásaival kell díszíteni és ezzel is kifejezésre kell juttatni, hogy a földalatti gyorsvasút szocializmust építõ népünk hatalmas mûve.
A közlekedés- és postaügyi miniszter a fõváros tanácsával együtt dolgozza ki a villamos, autóbusz és helyiérdekû vasút csatlakozását a földalatti gyorsvasúttal olymódon, hogy a dolgozók minden állomáson közvetlen csatlakozási és átszállási lehetõséghez jussanak.
3. A vonalak és állomások építését a moszkvai Metrónál alkalmazott legújabb technika alapján kell elvégezni. A vonalak mélyvezetéssel készüljenek, fúrópajzsos eljárással. Az alagút belsõ átmérõje 5 méter, az állomások hossza 120 méter legyen. Az állomásokat a föld felszínével mozgólépcsõk kösssék össze.
A földfeletti forgalom teljes zavartalanságát az építkezés egész ideje alatt biztosítani kell.
A földalatti gyorsvasút vonalain négytengelyes, 19 méter hosszú, egyenként 240 utas befogadására alkalmas kocsikból álló vonatok közelekedjenek; egy-egy vonat 2–4, illetve 6 kocsiból álljon. A vonatok legnagyobb menetsebességének óránként 70 kilométert, az utazási sebességnek – a megállásokat is beleszámítva – óránként 36 kilométert, vagyis a jelenlegi villamosközlekedés háromszorosát kell elérnie. A Népstadion és a Déli pályaudvar közötti utat a vonat tehát 16 perc alatt tegye meg. A hálózaton olyan térközbiztosítási berendezéseket kell létesíteni, hogy a vonatok kétpercenként követhessék egymást.
4. A földalatti gyorsvasút építésének irányítására a közlekedés- és postaügyi miniszter felügyelete alatt Földalatti Vasút Beruházási Vállalatot kell létesíteni. A minisztertanács a vállalat vezetõjévé dr. Széchy Károly Kossuth-díjas mérnököt nevezi ki. Az építkezés terveit a Mélyépítési Tervezõ Vállalat készítse el.
5. A kelet–nyugati fõvonal beruházásainak összköltsége 2000 millió forint, amelybõl 1550 millió forint mélyépítésre, 450 millió forint pedig jármûvekre és gépészeti berendezésekre jut. Az építés során 1 000 000 köbméter földmunkát kell elvégezni.
Az Országos Tervhivatal gondoskodjék arról,hogy az építéshez szükséges anyagok rendelkezésre álljanak. Ehhez elsõsorban biztosítani kell 85 000 tonna öntöttvasat, 30 000 tonna betongömbvasat, 150 000 tonna cementet és 600 000 köbméter kavicsot.
Természet és Technika, CIX. évfolyam, új sorozat, 1950.
https://www.kfki.hu/chemonet/TermVil/
https://www.ch.bme.hu/chemonet/TermVil/
Vissza