A természeti tárgyakkal való odaadó foglalkozásnak
a megismerésre irányuló tisztán tudományos
törekvésen kivül nyilván van egy más mozgató
rúgója is: a szép iránt való érzékünk.
Az állatok és növények formáinak, színeinek
szépsége, egyes állatok hangjának bája,
mozdulatainak kecsessége és kedvessége, mások
háztartásának bámulatos rendezettsége
stb. az, a mi az élô lényeknek a szakkörökön
kivül is annyi lelkes barátot szerez. Talán nem tévedek,
ha azt állítom, hogy az állatok és növények
szépségében, kezdetben csupán kedvtelésbôl
való gyönyörködés, kiválóan
szép állatoknak, pl. bogaraknak, pillangóknak, csigáknak,
madaraknak, vagy virágos növényeknek a szép iránt
érzett vonzalmunk, esztetikai érzékünk kielégítésére
való gyüjtése, – s a mi ezzel együtt jár,
– az állatok életmódjának, a növények
termôhelyeik minôsége szerinti eloszlásának
megfigyelése, mely a mélyebben gondolkodóban csakhamar
a szervezet megismerésének vágyát ébreszti,
a leendõ biológusnak természetes elôiskolája.
Hogy a formabeli szépség az állatok és növények
tanulmányozásának területére, sôt
bizonyos fokig haladásának irányára is hatással
van, világosan kifejezôdik abban, hogy a bogaraknak, pillangóknak,
csigáknak, madaraknak, meg a virágos növényeknek,
szóval a legszebb, szabad szemmel látható s könnyû
szerrel hozzáférhetô élô lényeknek
van a legterjedelmesebb, s ha tudományos értékével
nem is, de tömegével minden esetre legtöbbet nyomó
irodalma.
 |
 |
 |
| Ornithocercus magnificus | Actinoptychus heliopelta | Diploconus fasces |
... Mindezek után arra a kérdésre, hogy mi lehet az oka s – ha egyáltalában van – mi lehet a biológiai jelentôsége az alsóbbrendû állatok alak-, arányosság-, véset-, színezet-, mustrázatbeli szépségének, feleletünk ép oly röviden mint határozottan hangzik: nem tudjuk. E kérdés érdemére nézve a mai származási elmélet az ô már-már szálló igévé vált létért való küzdelmével egy lépéssel sem jutott s nem is juthatott tovább, mint a régiek az ô semmit se mondó nisus formativus-ukkal. A formák és színek kifejlôdését kétségkivül határozott törvények igazgatják; ámde ezeket a törvényeket tudásunk mai állásán nem ismerjük. Majd ha az élô állomány szerkezetét s a molekuláinak csoportosulását intézô, vonzó és taszító erôk törvényeit, majd ha az életet mozgató anyagforgalom bonyodalmas részleteit, a szervezeteken kivül lefolyó természeti jelenségeknek a szervezetekre való hatását, majd ha az állatok ideg- és szellemi életét, melyrôl most jórészt csak gyermekmesék szállnak szájról szájra, majd ha az élô lények testrészei között levô viszonyosság (correlatio) szövevényes törvényeit stb. megismertük: majd akkor kisértheti meg a jövendô idôk természettudósa erre a könnyedén odavetett, de nehéz kérdésre feleletet adni.
| Természettudományi Közlöny, | XXXII. kötet, 1900.
https://www.kfki.hu/chemonet/TermVil/ https://www.ch.bme.hu/chemonet/TermVil/ |
Vissza