Apró közlemények
Viharjóslás fotografiai úton. A londoni fotografiai egyesületben I. F. Glew elõadást tartott a légköri elektromos hullámokról és a velök kapcsolatos elektromos kisülésekrõl; kutatásaiba a fotografiát is belevonta, s segítségével kimutatta, hogy a fotografiai lemezek a zivatarok hatására érzékennyé válnak és elváltoznak.
Eddigelé, kivéve Röntgen fölfedezését, nem volt tudomásunk, hogy a fotografiát olyan jelenségekre is alkalmazhatjuk, miket sem látó, sem többi érzékeink észre nem vesznek.
E kisérletekben a Hertz fölfedezte légköri elektromos hullámok a fõtényezõk, a melyek már a Marconi-féle dróttalan telegrafozásban is beváltak.
Glew azt mondja, hogy az elektromos hullámok a villámoknak, vagyis a tõlünk olyan nagy távolban végbemenõ elektromos kisüléseknek eredményei, a melyeknek sem optikai, sem pedig akusztikai hatásait észre nem vehetjük; az így elõidézett elektrmos hullámok a légkör minden irányában szétterjednek, s ha e hullámokat olyan "koherer"-rel felfogjuk, a mely a fotografiai lemez elõtt áll: a lemezen bármily távoli zivatar elõidézte elektromos hullámok nyomai észrevehetõvé válnak.
A légkör elektromos kisülései Glew szerint nem egybefüggõ elektromos áramok, hanem nagyszámú, sûrûen egymásután következõ elektromos szikrákból állanak, amelyek csak a folytonosság látszatát viselik magukon.
Ez állítás eltér az uralkodó nézettõl, mert a tapasztalat azt bizonyítja, hogy a villám hasonló módon viselkedik, mint az elektromozó gépbõl kicsalt szikra, vagyis csak akkor szakad el a kiinduló pontjától, ha a föld felé esõ vége az ellenkezõ sarkot már elérte.
A villám tényleg jókora hosszúságú szikra, minthogy útja nem olyan módon jön létre, mint a meteorok fényes pályája, avagy egy kis izzó vesszõvel gyors mozgás következtében leirt hosszú tûzvonal; ekkor t.i. a kis világító test gyors haladásában méreteit sokszor felülmúló hosszú világító sáv hatását ébreszti a szemben.
Glew azt álítja, hogy a villám nem végtelen rövid ideig tart; a megjelenése és eltünése közötti idõtartam nem ezred másodperczekre terjed, hanem, miként a saját kiséreletei és újabb megfigyelések igazolják, az idõtartam hosszaságának jelzésére a századrész másodperczek kellenek.
A villám idõtartamának megbirálásában jelentékeny szerepet játszik az észlelõ pont és a lesujtás helye közötti távolság; helyes itéletet csak akkor mondhatunk, ha oly távol állunk a villámtól, hogy kifejlõdése kezdetétõl a végéig a szemünk elõtt megy végbe.
A zeniten kitörõ zivatar villámai nem alkalmasak a megfigyelésre és sem a méretek, sem az alak, sem az idõtartam tekintetében nem adnak jó alapot a helyes megbirálásra.
Glew kisérletei a villám idõtartamának mérésével nincsenek ugyan kapcsolatban; de nem zárják ki a lehetõséget, hogy esetleg újabb hasznos fölfedezést ne vonjanak magok után.
SZALAY LÁSZLÓ
Természettudományi Közlöny, XXXII. kötet, 1900.
https://www.kfki.hu/chemonet/TermVil/
https://www.ch.bme.hu/chemonet/TermVil/
Vissza