Apró közlemények
Az elemek megváltozása. ...Legmeglepôbb az aluminium megváltozása. Ha aluminiumlemezt pár (1-2) perczre higanyba mártunk és kihúzva hirtelen megtörlünk, felületén pár pillanat alatt 1-2 cm nagy kristályokat látunk keletkezni, míg csak az egész rúd alumíniumoxiddá nem alakul. Ez a látvány olyan meglepô, hogy – miként G. le Bon írja – a legnagyobb chemikusok is megdöbbenéssel vegyes bámulattal nézték. Kristályképzôdéskor a rúd +102o-ra melegszik föl.
Vízbe dobva a megváltozott aluminiumdarabkát, olyan hevesen bontja a vizet, hogy a víz a távozó hidrogéntõl szinte forrni látszik, az aluminium pedig aluminiumoxiddá alakul.
Ugyanígy megváltoztatja 2-3 percz alatt az aluminiumot az a 20%-os sósavoldat, melybe néhány szemecske szublimátot teszünk, úgy hogy 1/12ooo higítása legyen.
A megváltozott aluminium elektromindító ereje kétszerte akkorával is több (1,65 V.), mint a közönséges aluminiumé (0,75 V.) a platina-víz-aluminium galvánelemben.
Már több elméletet állítottak fel e jelenségek magyarázatára, de egyik sem kielégítô. Ez nem adott arányok szerint keletkezô vegyület, hiszen a többi ötvényben nincs ily mélyreható chemiai változás; allotropiának sem tekinthetô, mint az oxigén és az ozon, a sárga és vörös foszfor stb., mert itt nem változott meg a molekulasúly. Nem tehetünk mást, mint elismerjük, hogy a chemiai jellem ép olyan változó, mint az élô lények faji jelleme. Ez az állítás kissé merésznek látszik elsô pillanatra, de, ha tekintetbe veszszük az új nézeteket, melyek az allotropismus és az elektrolitikus disszocziáczió tanulmányozása közben fejlôdtek, hamar megbarátkozhatunk ezzel az eszmével.
Armand Gautier újabban kimutatta, hogy a czukor, a chlorofill minden növényfajban más és más, a haemoglobin minden állatfajban más és más természetû. Tehát igenis változó a chemiai jellem.
Ostwald lipcsei tanár is úgy nyilatkozik, hogy az elemek elvesztik jellemöket a vegyületekben; a vasoxidban nincs Fe és O, mert a vas, valamint az oxigén jelleme vegyüléskor gyökeresen megváltozott. Nem nevetséges-e – irja Ostwald – egy határozott elemet venni fel ott, a hol annak semmi jelenségét sem látjuk.«
E gondolatmenetet kiterjeszthetjük a fentebb elôadottakra is, s ekkor az elemek megváltozásában valóságos új anyagok keletkezését láthatjuk.
Általában az elemek problémája ma a legégetôbb kérdések egyike. Igaza van Moissannak, midôn feladatul nem az elemek számának szaporítását, hanem apasztását tûzi ki.
Természettudományi Közlöny, XXXIII. kötet, 1901.
https://www.kfki.hu/chemonet/TermVil/
https://www.chemonet.hu/TermVil/
Vissza