... A szovjet természettudomány élesen különbözik a polgári természettudománytól. Ez a különbság abban nyilvánul meg, hogy a szovjet természettudomány határozottan materialista alapon áll és gyakorlatilag a népet szolgálja. A kapitalista világban éppen az utóbbi évtizedek folyamán erõsödtek azok a próbálkozások, amelyek a természettudomány legfõbb ágait – a metamatikát, fizikát, csillagásztot, biológiát – újra az idealizmus, sõt egyszerûen a teológia szolgálatába igyekszenek állítani. Ezeket a törekvéseket a szovjet természettudomány erélyesen visszautasítja.

Annak a törekvésnek, amely a matematikát meddõ fejtornává akarja zülleszteni, a szovjet matematikusok határozottan szembeszegezték sok ragyogó kutatásban megnyilatkozó saját tudományukat, mely a gyakorlat támasztotta igényekbõl, a tapasztalatból indul ki és lényegében konkrét tudományos és technikai feladatok megoldására irányul. Ugyanakkor igen magas fokra fejlesztették a matematika elvont ágait is, például a számelméletet és a topológiát. Ezekre úgy tekintenek, mint az újabb nehézségek leküzdésére alkalmas tartalékerõkre, melyek kétségtelenül elõsegítik a technika és tudomány korábbi fejlõdését.

A szovjet csillagászat gát a kapitalista világban szélesen elterjedt misztikus felfogások zavaros özöne ellen, melyek a világ teremtésérõl, a világegyetem véges voltáról és a világegyetem kitágulásáról szólnak. Új hipotézisek születtek a világegyetem fejlõdésérõl, és ezek gyökeresen szakítanak a régi, elavult hagyományokkal. Csillagvizsgáló intézeteinket olyan mûszerekkel szereltük fel, amelyeket a szovjet tudósok találtak fel és szovjet munkások állítottak elõ. Ezek lehetõséget adnak arra, hogfy a világegyetemet új szemmel vizsgáljuk és tanulmányozzuk. ...

Természet és Technika, CX. évfolyam, új sorozat, 1951. 
https://www.kfki.hu/chemonet/TermVil/ 

Vissza