A rózsasirály (Rhodostethia rosea, azelôtt Larus Rossi). E sirály az északsarki táj azon madarai közé tartozik, a melyeknek élete módja és tartózkodás-, helyesebben fészkelés helye mai napig is merôben ismeretlen. A madár hossza körübelül 35 cm, dolmánya kékes, feje és hasa fehér, a vének hasa tüzesen-rózsaszínû, a lábai czinóber-vörösek, a kormánytollak szürkék, az elsô külsô felén fekete; a nyak körül keskeny, fekete örv. Legelsônek Ross kapitány északsarki utazó fedezte föl 1823-ban Melville félsziget táján, a 75-ik szélességi fok alatt; Parry a 82-ik fok táján találta; Peyer pedig a Ferencz József-földön.

Legnevezetesebb az a három példány, melyet a washingtoni múzeumban ôriznek, s mely igazi önfeláldozás szerzeménye. A “Jeanette” hajóval ugyanis, mely a sarki tengerben törést szenvedett, mint ornithológus Newcomb utazott. A legénység és Newcomb is meneküléskor csak annyit vihetett, a mennyit ki-ki a hátán birt el, úgy hogy ezek a menekülôk, a szó szoros értelmében, a hátukon vitték puszta életük minden biztosítékát. De Newcomb ebben a valóban keserves állapotban sem mondott le arról, a mit legbecsesebb tudományos szerzeményének tartott s magával vitt három rózsasirály bôrt, a mellyel, életén felül, be is számolt.

Tudvalevô, hogy a Jeanette hajó némely tárgyai Grönland keleti partján kerültek meg, a hova csak a jéggel juthattak. Ez a tény szülte Nansen eszméjét, hogy a jég halad és hogy a sarkon keresztül vezet; hogy tehát egy hajó, a mely az északi sarktól keletre, a Jeanette hajó pusztulása helyén befagy, a jéggel haladva a póluson keresztül juthat s elérheti Grönland keleti partját. Tudjuk, hogy ez helyesnek bizonyult, s ha a Fram nem a póluson haladt keresztül, ez onnan volt, hogy nem fagyaszthatta be magát kellô helyen. A midôn a befagyott hajó így a jéggel haladt, 1894. augusztus 3-ikán a 82 fok táján három ifjúkori tollazatú rózsasirály jelent meg a hajó körül, és Nansen mind a hármat le is lôtte. Ebben a tollazatban a madarak tarkák. Késôbben még öt darab került; azonkivül sok mutatkozott, de nem volt elérhetô. Ebbôl az elsô szerzeménybôl való az a sirály, mely lefestés végett Budapestre került. Legdélibbre, egyetlen példány Helgolandra tévedt. Dresser csak 12 példányról tudott, mint a mely múzeumokban volt található.

Vissza