Ez a szerv (Coférence Générale des Poids et Mesures) a méter nemzetközi megállapítása céljából 1875-ben tartott nemzetközi összejövetele óta áll fenn és feladata, hogy elôkészítse a mértékegységek szabványosításának és helyesbítésének nemzetközi munkálatait. A megegyezés szerint hatévenként jön össze, azonban utolsó elôtti ülése a háború miatt 1933-ban volt. A háború után a múlt évben tartotta meg elsõ összejövetelét. Az összejövetelen elsôsorban a nemzeti mértékegységek hitelességét igazolták. Kiderült, hogy két kilogrammtól eltekintve, amelyeknek használat okozta súlycsökkenése egyébként ismeretes volt, az egységek nem különböztek az 1889-ben felmért eredeti egységektôl. Ugyanígy a méter hosszúságára nézve is csak a hibahatáron belül esô eltéréseket állapítottak meg. Az "ôskilogramm", amelyet ebbôl az alkalomból ismét elôvettek, 0,4 mg-nyi súlycsökkenést mutatott, ami nem keltett meglepetést. Már régóta hangoztatják annak szükségességét, hogy az ôsméter helyett, amelyet csak 0 fokon lehet összehasonlításra használni, valamely hullámhosszat állapítsanak meg hosszegységnek. Ez a gondolat most közelebb jutott a megvalósuláshoz azzal, hogy olyan anyagokat állítottak elõ, amelyeknek nincsen izotópjuk, tehát egészen egynemû alakban használhatók a hullámhossz mérésére. Két ilyen anyagot is ajánlottak. Az egyik a 198 atomsúlyú higany, amelyet az USA-ban 197 atomsúlyú aranynak atombombázásával állítottak elô, míg Svédországban elektromágneses elkülönítéssel választottak el, és a kripton, amelynek atomsúlya 84 és 86. Ez utóbbit Németországban különítették el 99,9–100 százalékos tisztaságban. Ezeknek az anyagoknak nagyon finom spektrumvonalai vannak, melyeknek hullámhosszát egészen pontosan lehet megállapítani és mértékegységül választva, ismét utánozni. Az összejövetel elvben állást foglalt a kérdésben, azonban még újabb igazoló kísérleteket tartott szükségesnek, mielôtt a kérdést véglegesen ebben az irányban eldöntené.

A nehézségerõ intenzitásának pontos megállapítása az eddigi mérések között található eltérésekre való tekintettel szintén fontos kérdése a tudománynak. Erre vonatokozó kísérletek máris folyamaatban vannak, még pedig az esõ testek sebességének meghatározásával és nem az ingának alkalmazásával. A szovjet kiküldött ilyen irányú orosz kísérletekrõl számolt be, és országa szempontjából is nagyon helyeselte ezt az irányzatot.

Az állandó nemzetközi bizottság, amelynek elnöke ezidô szerint az angol Sears, 1946-ban elhatározta, hogy 1948. évi január elsejével minden országban az úgynevezett "nemzetközi" elektromos egységeket az abszolútakkal cseréljék fel, továbbá, hogy a fényerôsség mérésében a régi Hefner-gyertya vagy "nemzetközi" gyertya helyett a fekete testek sugárzására alapított  "candela" használatára térjenek át. Az összejövetel ezt a határozatot mindkét kérdésre nézve magáévá tette és elfogadta.

A legutóbbi összejövetel alkalmával az összes képviselt nemzetek megegyeztek abban, hogy hôegységként a mechanikai Joule-t használják. A fizikokémikusok azonban továbbra is ragaszkodnak a kalóriához. Ezért az összejövetel úgy döntött, hogy akik még mindig kalóriában fejezik ki kísérleti eredményeiket, dolgozataikban közöljék a szükséges elemeket az átszámításhoz, hogy mindenki maga végezhesse el az összehasonlításhoz megkívánt számításokat.

A hõmérõ beosztásának alappontjára nézve fontos határozatokat hoztak. A  jég olvadáspontját a víz hármaspontja fogja helyettesíteni és a forráspont helyett az abszolút nulla pont (Kelvin beosztása szerint) lesz a másik alappont. A nemzetközi hõmérõbeosztás, amely már olyan  sok év óta van elõkészületben, most "ideiglenes" (provisaire) állapatba került. E szerint az ilyen beosztás alapján megadott hômérsékleteket ^oC vagy ^oC (Int. 1948) jelzéssel fogják ellátni. Ugyanakkor a sok helyütt használt "centesimal" vagy "centigrade" elnevezések helyett egyetemlegesen elfogadták a Celsius megjelölés használatát.
Nagyon kényes kérdésként merült fel ismét a gyakorlati életben használt mértékegységek egységesítésének. feladata. Az összejövetel ebben a kérdésben nem érezte magát eléggé felkészültnek az állásfoglalára, azonban megbízta az állandó nemzetközi bizottságot, hogy az egyes nemzetekkel indítsa meg a tárgyalásokat tudományos,  mûszaki és nevelési szempontból egyaránt. A tárgyalások lefolytatására alapul kiadványt bocsátott rendelkezésére. Az utolsó 15 év alatt a méterrendszer nagy lépéseket tett elôre.

Az Union Internationale de Physique az egységekre nézve egyöntetû jelek használatát javasolta és össze is állította ezeknek sorozatát. Az összejövetel ezeket a megjelöléseket egyetlen kivételével el is fogadta. A kivétel az atmoszférára vonatkozott.
A nagy számok megnevezésére nézve a nyugat-európai arszágok, mint Belgium, Franciaország, Olaszország, Svédország, Spanyolország és Svájc elhatározták, hogy eltekintenek eddigi szóhasználatuktól és az emlékezés szempontjából is megfelelôbb 10^N = (N)illion megnevezést fogják alkalmazni. E szerint a billió egyenlô egy millószor millió, a trillió egy milliószor billió és így tovább.

A számok leírásában azt a határozatot hozták, hogy az ezresek, milliósok stb. után hagyják el az eddig szokásos pontot, vagy vesszôt, hanem csak kis ûrt hagyjanak a megfelelô számoszlopok között és a pontot kizárólagosan  a tizedes jegyek elkülönítésére használják.