Új számológép. A pennsylavaniai egyetem elektrotechnikai intézete 1945-ben új számítógépet szerkesztett, amely messze felülmúlta az összes eddigi gépeket a számolás gyorsaságában. Ennek gyári jelzése ENIAC volt. Most új alapokon elindulva, még gyorsabban dolgozó gép szerkesztésén fáradoznak. Ennek az EDVAC nevet adták (Electronic Discrete Variable Calculator rövidítéseként). A gép állítólag háromszor olyan gyorsan végez el minden mûveletet, mint az elõbbi. (La Nature)

Atomerõtermelés Svédországban. A tíz neves tudósból álló svéd atombizottság "AB Atomenergi" elnevezéssel egy kb. 241000 angol font értéknek megfelelõ tõkéjû részvénytársaság mielõbbi felállítását ajánlja a svéd kormányhoz intézett elõterjesztésében és pedig olyanformán, hogy a tõke kétharmadrészét az állam, egyharmadrészét pedig a svéd ipar adná. A társaság elsõ feladata egy az atomenergia szabaddátételével foglalkozó kísérleti telep tervezése és felépítése lenne, melyet azután egy ipari arányokban atomerõt termelõ telep felállítása követne. A bizottság azt is ajánlja, hogy a jelenlegi állami költségvetésbe felvenni javasolt 2 millió svéd koronán kívül még 2 millió svéd korona fordíttassék az új testület, az atomkutató tanács felügyelete alatt végzendõ kutatómunkára. A társaság a Närke és a Västergötland neví közép-svédországi tartományokban elõforduló palarétegekbõl kitermelt urániumot fogja felhasználni. (Nature)

Négyméteres giliszta. Horgászokat különösen érdekleheti – legalábbis elméletileg –, hogy Ausztrália bizonyos vidékein 4 méter hosszú gilisztafaj él. Elõfordulása egybeesik a különös és nevezetes kacsacsõrû emlõsével. E gilisztaóriás teste 350–500 gyûrûbõl áll. Petéi – már inkább tojások – 5,8 cm hosszúak és a cápákra emlékeztetõ szarúnemû barna héjuk van. Különösebb ellensége nincs ennek a furcsa állatnak, úgylátszik a kacsacsõrû emlõs sem pusztítja. Szívesen fogyasztja ellenben egy ott honos madár, amely a nálunk is ismeretes jégmadárnak rokona.

Versenylovak különleges vizsgálata. Sorozatos visszaélések miatt a legtöbb amerikai lóversenyrendezõ társulat megfelelõen képzett vegyészekkel rendszeresen ellenõrizteti, vajjon nem adagoltak-e a versenylovaknak úgynevezett tiltott vegyszereket. Eleinte vegyvizsgálattal próbálták a lovak nyálából és vizeletébõl vett mintákban kimutatni a vegyszereket, ami meglehetõsen hosszadalmas munka, mert tizenöt-húszféle vegyületrõl is szó lehet. Több helyen élettani vizsgálati módszert vezettek be. Ez abból állott, hogy 15–20 g súlyú hím fehér egerek hashártyájába fecskendezték a lovak vizeletébõl vagy nyálából vett mintákat és tizenöt perc leforgása után megfigyelték a hatást. Vegyvizsgálatra csupán akkor került sor, ha az egereken káros hatást észleltek.

New York állam lóversenybizottságának laboratóriumában és a Columbia egyetemen nemrég kísérletsorozattal döntötték el, hogy ez az élettani módszer nem teljesen megbízható, mert a hûtõszekrényben tartott tiszta, friss nyál is 24 vagy 48 óra múlva nagy mortalitást okoz az egereken. Az sem bizonyos, hogy a lovaknak adagolt "doping"-ok kimutatható mennyiségben bekerülnek-e a nyálba vagy vizeletbe.