Szemle

A Lorcs-burgonyafajtakat újabbak követik. Alexander Lorcs professzort, a szovjet mezõgazdasági tudomány egyik kimagasló alakját legújabb burgonyakeresztezésének bemutatója alkalmából nagy ünneplésben részesítették. A szovjet burgonyatermesztés neki köszönheti óriási arányú fellendülését. Lenin támogatásávál még a polgárháború tombolásának tetõfokán, 1920 nyarán Iétesítette elsô kísérleti telepét Moszkva mellett; kb. tizenkét holdas területen. Munkatársaival 800 különbözô burgonyafajtát vizsgált végig, s a legfontosabb és legjobb fajták keresztezésével sikerült két új burgonyaféleséget kitenyészteni, a "Lorcs" és a "Korenevo" fajtákat.

A Ramenszkoje melletti Trud kolhóz 1935-ben mintegy 680 holdon termelt Lorcs-típusú burgonyát és hektáronként 223 mázsát, akkortájt elképzelhetetlenül sokat szüretelt. Azóta lényegesen növelték a burgonyák hozamát.

Minthogy a németek a háború alatt nyugat-európai burgonyabetegségekkel fertôzték meg az ukrajnai burgonyaföldeket, Lorcs professzor a háború alatt és után munkatársaival új, a növénybetegségeknek ellenálló fajtákat tenyésztett ki. Ma a "Lorcs" a legelterjedtebb, legízletesebb és legnagyobb hozamú burgonyafajta a Szovjetúnióban.

Citrom és narancs  a kolchiszi ingoványon. A görög mitológiában oly nagy szerepet játszó kolchiszi mocsaras vidék ma a georgiai szovjet köztársaság egyik része. A terület lecsapolása jelentôs feladatot ró a georgiai mérnökökre, mert hektáronként mintegy 1000 köbméter földet kell megmozgatni ahhoz, hogy a mocsaras vidéket termôfölddé varázsolják. A háború elôtt kb. 9000 hektárnyi termôterületet sikerült a szubtropikus éghajlatú kolchiszi mocsarakon lecsapolni, míg a háború utáni ötéves terv értelmében 1950-re újabb 20 000 hektáros területtel gyarapszik a georgiai termôterület. A lecsapolt területek elsôsorban meIeg égövi növények: citrom, narancs, tea termesztésére alkalmasak kiválóan, úgyhogy használatbavételükkel a Szovjetúnió ezekben a növényekben igen jelentôsen megnövelheti termelését és kivitelét is.

Rendkívüli hozamú zabfajtát kereszteztek ki. Maikin és Stilman szovjet kutatók a kraszno-kuti növénynemesítõ állomáson új zabfajtát tenyésztettek ki, mely rendkívül nagy terméshozamával tûnik ki. A kraszno-kuti állomás egyike a Szovjetúnió legrégebbi növénynemesítõ intézeteinek, mely egy még 1911-ben létesített kísérleti telepbõl fejlôdött mai magas színvonalára. Ez az állomás állította elõ a legfagyállóbb tavaszi búzát, amely a heves esôzéseket is jól állja. Ukrajnától  egészen Szibériáig nagy területen termeszthetô. A kraszno-kuti állomás a lucerna nemesítése terén is nagyot alkotott. Minthogy a kék lucerna nem bírja elviselni a Volgán túli vidék szigorú teleit és száraz nyarait, ezért a vadon termõ sárga lucernával keresztezték. A 4009. és 4088. számú nemesítések a legfagyállóbbak. A 3694-es számú rozsnok kiváló szénát ad. (Soc. Zern. Hoz.)

Gramicidinnel gyógyítják a méhek vészes bélhurutját. Egy szovjet eljárás tetemes károktól mentesíti a méhészeket; minthogy alkalmazásával megelôzhetôk a méheket pusztító hurutjárványok. Az elmúlt évben is súlyos kárt okozott a méhállományban fellépett nosematosis (hasmenés) a Kiev környéki állami gazdaságok méheseiben. Ezt a kórt a Nosema apis nevû spórás véglényfaj okozza. Az ukrán tudományos akadémia rendes tagja, Poszpjelov tanár a gramicidint, a kórokozó állatkából Fram-féle eljárással készült kivonatot ajánlotta a betegség leküzdésére. A szokásos egészségügyi óvintézkedéseken kívül a 0,02 és 0,04%-os gramicidinadagolás cukorszirupban kitûnô gyógymódnak bizonyult és nagymértékben csökkentette a kórokozó spóráinak számát a méhek középbelében.  Így például egy olyan egyedben, amely a szirupban gramicidint kapott, a spórák száma 297 000 volt, míg a tiszta cukorszirupot fogyasztó méh elérte a 741 000-t. Gramicidinen kívül a nosematosis leküzdésénél 0,05 koncentrációs bórsavoldatot és 1:10 000 koncentrációs mangánkálium-oldatot is használtak a szóban forgó esetben az etetôk fertõtlenítésére. Ez az eljárás is hozzájárult a spórák számának csökkentéséhez és ezért a megbetegedés megelõzésére szintén ajánlható. (Pcselovodsztvo.)


Természet és Technika, CVIII. évfolyam, új sorozat, 1949. 57., 569. oldal
https://www.kfki.hu/chemonet/TermVil/
https://www.ch.bme.hu/chemonet/TermVil/


Vissza