A Természet Világa (korábban Természettudományi Közlöny) 133 éve játszik kiemelkedő szerepet a természettudományos kultúra terjesztésében, a tanárok ismeretanyagának bővítésében. Ezt sokan ismerik. Arról már kevesebben tudnak, hogy a lap neves szerzői a folyóirat „mezében” előadóként is rendszeresen nyújtanak önzetlen segítséget különböző tanártovábbképző tanfolyamokon. Főképp a határainkon túli, nehezebb körülmények között zajló rendezvényeken.
Július közepén a Bolyai Nyári Akadémia keretében Szovátán a fizikatanároknak, Sepsiszentgyörgyön a matematikatanároknak vittünk oktatómunkájukhoz többletmuníciót. A „Természet Világa-napon” az űrkutatás jelenéről, jövőjéről és mindennapjainkra sugárzó hasznáról Almár Iván rajzolt lenyűgöző körképet, a hazai eredményekről a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatója Both Előd tartott szépen felépített, mindenre kiterjedő előadást. Adatgazdaságban mindenkit felülmúlt Illés Erzsébet, aki a bolygókutatás fontos és friss eredményeiről beszélt, mondandóját gazdag képanyaggal illusztrálva. Bemutattuk a Természet Világa Világűr különszámát és SimonyiKárolynak A magyarországi fizika kultúrtörténete című posztumusz munkáját. Ezeket (és több más lapszámunkat) a tanárok ajándékként is hazavihették.
Ez időben, a földrajztanárok továbbképzésén, a Madarasi Hargita menedékházban kedves szerzőnk, Szili István főiskolai tanár állt helyt: a környezet- és a természetvédelem magyarországi lehetőségeiről beszélt, a Természet Világa jelentőségét méltatta. Teljesítményét növeli, hogy neki több száz kilométer után még a hegyre is fel kellett cipelnie folyóiratunk ajándékpéldányait.
Biológia- és fiziaktanárok Szovátán
A Bolyai Nyári Akadémiát 2002-ben tizedik alkalommal rendezték meg. Idén már 22 szekcióban folyt a munka, ezeknek helyszínei Brassó, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Madarasi Hargita, Segesvár, Sepsiszentgyörgy, Szentegyháza, Székelykeresztúr, Székelyudvarhely és Szováta voltak. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) az Apáczai Csere János Pedagógusok Házával (Csíkszereda) együttműködve végezte az előkészítő munkákat, ügyelt a színvonalas programokra. A sikerhez nagyon sok ember közös áldozatvállalására volt szükség. Említsük meg itt az alapemberek, a programszervezők nevét: Szász Éva és Vajda Zoltán (Tanítók Nyári Akadémiája), Dobos Gyöngyvér Katalin és Pöllnitz Ilona (iskolai könyvtárosok), PöllnitzIlona (osztályfőnöki szakosztály), Csutak Judit és Bara Katalin (a magyar nyelv és irodalom tanítása), Szakács Róbert Csaba (médiainformatika), Korodi Hajnalka (drámapedagógia), Varró Éva (neveléslélektan), Borbáth István (testnevelés), Máthé István (műszaki szakterület), Jakabházy Vera (a német nyelv tanítása), Farkas Ágnes (az angol nyelv tanítása), Sata Klára (a kémia tanítása), ToróTibor (fizikatanárok fóruma), Maczalik Ernő (biológia és környezetvédelem), Dávid Zoltán és Gál Irén (a földrajztanítás módszertana), Dósa Jenő (pasztorálpszichológia és neveléslélektan), Sógor Enikő (a román nyelv tanítása), Bodurián János (művésztanárok alkotótábora), Balog Attila és Pál Ferenc (matematikatanítás), Tóth Mariann (óvónők továbbképzése), Varró Éva (mentálhigiéné).
Lászlófy Pál, a RMPSZ elnöke a rendezvénysorozat végén így értékelt: „Évente 600-900 pedagógus számára biztosítottunk továbbképzési lehetőséget, viszonyainkhoz képest igen kedvező körülmények között. A Bolyai Nyári Akadémia a magyar pedagógusok legnagyobb szünidei továbbképző intézményévé nőtte ki magát. Térségünkben hiánypótló, mivel a tanárokat megismerteti a korszerű ismeretekkel, ezáltal a szemléletváltást is szolgálja.”
A főtitkár-igazgató Burus Siklódi Botond szerint „a Bolyai Nyári Akadémia ma már jó hírű, nemzetközi rangú, népszerű intézmény. A résztvevők között a hazaiak mellett szép számmal vannak anyaországi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, horvátországi, szlovéniai, sőt kanadai és svédországi kollégák is”. Tegyük hozzá, a továbbképzést a hazaiakon kívül számos magyarországi előadó segíti. Szovátán például a Szegedi Tudományegyetem jeles fizikus-előadó gárdája is közreműködött, Papp Katalin, Papp György, Molnár Miklós.
Reményt adó a tanárok nyáridőben is olthatatlan tudásszomja, az előadók felkészültsége, s az, hogy mindenki mennyire komolyan végzi a feladatát. Engem mégis leginkább két ember helytállása nyűgöz le, az erdélyi tudományos élet két meghatározó alakjáé, Gábos Zoltán és Toró Tibor fizikusprofesszoroké. Ők évről évre tartópillérei az erdélyi tanártovábbképzésnek. A kolozsvári Babeş–Bolyai, illetve a temesvári tudományegyetemen évtizedek óta fizikatanárok generációit oktatták és oktatják ma is, de kötelességüknek érzik, hogy kedves tanítványaikat a továbbképzésben is segítsék. Toró Tibor, a Bolyai Nyári Akadémia tiszteletbeli elnöke erről így beszélt: „Fél évszázada mintegy 5000 középiskolai tanárt oktattam a XX. század fizikájának nagy elméleteire. Megtapasztaltam, a hallgatókat leginkább a fizika frontvonalának a kérdései érdeklik, amelyek az ismert és az ismeretlen határvonalán bukkannak fel. Erről a terra incognitáról kötelességünk a leghitelesebb forrásból informálni a fizikát oktató tanárokat. Amikor az általatok szerkesztett Természet Világa-különszámokkal, például a kitűnő Mikrovilággal vagy a Világűrrel találkoztam, azonnal láttam, milyen jól szolgálják ezek a közös célunkat. Köszönet érte.
A hallgatókat ezen kívül különösen érdekli a fontos fogalmak születésének története, genezise, továbbfejlődése. A neutrínó történetének, vagy az antianyag fejlődéstörténetének nyomon követése gyakran egy detektívregénynél is izgalmasabb história. Ezeket a kérdéseket összekapcsoljuk a nevezetes évfordulókkal, idén például Wigner Jenő és Paul Dirac születésének centenáriumával.
A tanárokat arra ösztönözzük, lépjenek túl szűk diszciplínájuk határain, és a jelenségeket minden lehetséges nézőpontból vizsgálják. Bolyai János varázslatos alakját most, születése 200. évfordulóján mi is így mutattuk be Szovátán, a Bolyai Nyári Akadémián.”
Gábos Zoltán és Toró Tibor a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjai. Július elején még Budapesten, az Akadémián rendezett Bolyai-emlékelőadásokon beszéltek Erdély nagy szülöttéről. Néhány nap múltán Szovátán álltak helyt tanítványaik előtt. Hét évtized súlyával a vállukon. Mint két óriási, sokat megélt, teherbíró cserefa. Merőben más habitussal megáldva, ugyanazért az ügyért fáradoznak. Az erdélyi fizikatanároknak nagy szerencséjük van. Ahol ilyen lombok borulnak óvón föléjük, ott lehajtott fejjel nem alszik el a gondviselés.
S. Gy.
Néhány előadó és előadás
 |
 |
 |
| Both Előd: A magyar űrkutatás | Illés Erzsébet: A Naprendszer, ahogyan ma látjuk | Almár Iván: A világűr kutatása és hasznosítása a XXI. század elején |
 |
 |
 |
| Molnár Miklós: Meglepő fizikai kísérletek | Papp György: A kvantumszámítógépek | Papp Katalin: A magyar tanulók fizikatudása... |
 |
 |
 |
| Márky-Zay János: A papírrugóktól a szívószálmodellig | Gábos Zoltán: Wigner Jenő és a szimmetria a kvantumfizikában | Mátray László: Bolyai János az erdélyi írók és költők műveiben |
(Ilona János felvételei)
| Természet Világa, | 133. évfolyam, 9. szám, 2002. szeptember
https://www.chemonet.hu/TermVil/ https://www.kfki.hu/chemonet/TermVil/ |
Vissza a tartalomjegyzékhez