Simonyi Károlyra emlékeztünk SzegedenPapp Katalin – Nagy Anett
Játsszunk fizikát! Ez a mottója és a „hivatalos” neve is annak a kísérletes versenynek, amelyet 2002 februárjában harmadik alkalommal rendezett az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csongrád megyei csoportja és a Szegedi Tudományegyetem kísérleti fizikai tanszéke. A régió (Szeged és környéke) általános és középiskolás diákjainak meghirdetett, a Dél-Magyarország napilapban is megjelenő versennyel célunk az otthoni, iskolán kívüli tanulói kísérletezés, jelenségmegfigyelés népszerűsítése, a korlátozott számú órai kísérletek kibővítése volt.
A háromfordulós (kb. egy hónapig tartó) verseny feladatait úgy állítottuk össze, hogy egyrészt egyszerű, hétköznapi eszközökkel otthon, balesetmentesen elvégezhetőek legyenek, másrészt az elemzést, a tapasztalatok megfogalmazását, az értelmezést a különböző háttérismereteknek megfelelően különböző szinteken tehették meg a tanulók. Kísérleti eredményeikről adott határidőig írásban számoltak be, megadva a kísérletekhez kapcsolódó jelenség magyarázatát is. A beküldött írásbeli munka alapján értékeltünk, a versenyt a legeredményesebben szereplő tanulók és felkért oktatók kísérleti bemutatójával „fűszerezett” eredményhirdetés zárta.
A mindennapos iskolai fizikatanításban a tananyagszűkítés és időhiány miatt nem kap kellő hangsúlyt a tudománytörténet, a kultúrtörténet. Ennek ellensúlyozására versenyünk feladatait úgy állítjuk össze, hogy minden fordulóban szerepel fizikatörténeti rész. A versenyt minden évben egy magyar tudós emlékének szenteljük. Ezzel az a célunk, hogy a versenyzők – de az érdeklődő újságolvasók is – részletesebben megismerkedjenek egy-egy magyar tudós munkásságával, és azon keresztül az adott kor, az adott tudományterület magyar eredményeivel. 2000-ben Jedlik Ányost, 2001-ben Gábor Dénest, 2002-ben Simonyi Károlyt választottuk a verseny „névadójának”. Simonyi Károly élete és munkássága, fő műve, A fizika kultúrtörténete értékes forrásanyagul szolgált a szervezőknek a versenyfeladatok kitűzéséhez.
A három forduló feladatai:
1. forduló
„Testvéreim és édesanyám körében értettem meg igazán, hogy a szakmán kívül eső lényeges kérdésekben a józan, értelmes ember pontosan annyit ér, mint a legtanultabb fő. Szakmáról természetesen nem vitáztunk. Ők tudták, hogyan, mikor kell vetni a gabonát, én meg gyorsítót tudtam építeni. Erről nem volt vita. De minden testvérem, édesanyámról nem is szólva, egyenrangú félként vitatkozott velem olyan kérdésekben, mint a nagyon bonyolult rendszerek megítélése: az emberi társadalomé, az emberi erkölcsé, az emberi kapcsolatrendszereké.” Mikor és hol építette meg Simonyi Károly azt a részecskegyorsítót először Magyarországon? Milyen díjban részesült ezért?
1. Készítsd el a következő egyszerű játékot egy üveg, egy parafadugó és egy hurkapálca segítségével. Egy parafadugóba annak tengelyével párhuzamosan erősíts egy hurkapálcát vagy vékony szívószálat. A dugót az üvegbe téve a hurkapálca ne érjen le egészen az üveg aljáig. Készíts egy kis gyűrűt parafából, amit rá tudsz húzni a hurkapálcára. Töltsd meg az üveget félig vízzel, tedd bele a dugót a hozzáerősített pálcával és az azon levő gyűrűvel. Ekkor a gyűrű a víz felszínén úszik. Hogyan lehetne ezt a gyűrűt úgy lehúzni a hurkapálcáról, hogy közben nem húzhatod ki a dugót az üvegből, és persze így a hurkapálcát sem mozdíthatod meg? Keress többféle lehetőséget! Mi a magyarázat?
2. Az előző feladat egyik megoldása kapcsolatban van azzal a jelenséggel, amit egy híres tudós egyik elméleti állítása igazoláshoz használt fel. Erre a tudósra találhatod a legtöbb hivatkozást A fizika kultúrtörténete című könyv névmutatójában. A könyv egyik oldalán egy kép is látható ezzel a jelenséggel kapcsolatban. Ki volt az a tudós?
3. Teríts az asztalra egy nagy műanyag szemeteszsákot. Fogj egy tepsit, és sokszor húzd végig a zsákon. Mindezt úgy tedd, hogy közvetlenül a tepsihez ne érj hozzá (pl. gyurma vagy tapadókorong segítségével). Fél perc dörzsölés után emeld el a zsáktól a tepsit és közelítsd az ujjadat vagy egy érmét hozzá. Mit tapasztalsz? Mi a jelenség magyarázata? Milyen módszerekkel lehet növelni a hatást? Próbálj ki minél több lehetőséget!
2. forduló
Egy szeretetre méltó tanáráról, a legendás hírű Patyi bácsiról a következő történet jutott eszébe Simonyi Károlynak: „Szerettem az öreget, jártam az óráira... Igen csekély készülés után mentem Patyi bácsihoz vizsgázni, mondván, eleget tudok fizikából, nagy a vizsgarutinom is, megbukni nem fogok... Beültünk szépen az öreghez és elkezdődött a vizsga. Meleg volt, izzadt a gyerek, izzadt Patyi bácsi is. A gyerek semmit sem tudott. »Istenem, istenem – mondta az öreg – nem buktathatom meg, jöjjön el újra.« Hívta a következőt. Izzadt Patyi bácsi, izzadt a gyerek, ez sem tudott semmit. Jöttem én, odaadtam az indexemet, ő végiglapozta, megtörölte a homlokát és így szólt a többiekhez: »Tudják, a pedagóguspálya nagyon nehéz hivatás, de vannak szép pillanatai. Amikor annak lehetünk tanúi, hogy az elvetett mag kikél... Miként a kollega indexéből látom, számomra most a jutalom percei következnek.« Elöntött a verejték. Álltam kővé dermedten, s azt gondoltam kétségbeesve: drága jó Patyi bácsi, elrohanok, kiugrom az ablakon, soha-soha többé nem jövök el készületlenül, csak most engedjen el. De már nem lehetett visszakozni. Én, aki úgy jöttem, hogy megbukni nem fogok, iszonyú csapdába estem. Felelnem kellett, jól felelnem. Patyi bácsi pedig lassan újra izzadni kezdett, egyre kétségbeesettebben és egyre jobban.”
Ki volt a vizsgáztató? Melyik két egyetemet végezte el párhuzamosan Simonyi Károly?
1. Tölts fel egy szigetelőlapon álló konzervdobozt egy fésű vagy egy műanyag vonalzó segítségével. Milyen módon tudnád megvizsgálni, hogy töltött állapotban van-e a konzervdoboz? Hogyan lehetne „eltüntetni” a konzervdobozon levő többlettöltést anélkül, hogy a dobozhoz érnél? Írj minél több lehetőséget! Keress magyarázatot is a jelenségre!
2. Egy híres amerikai tudósról nevezték el az előző feladatban tapasztalt egyik jelenséget. Róla ezt olvashatjuk A fizika kultúrtörténetében: „ ... tudós baráti körét egy búcsúvacsorára hívja meg. Vacsora előtt a folyó túlsó partjára helyezett alkoholos égőt villamos szikra segítségével gyújtják meg. Az ünnepi vacsora pulykáját áramütéssel ölik le, villanyozott pezsgőspoharakból isznak a világ híres elektrikusai egészségére az elektromos battéria kisülésének durrogása között.” Ki ez a tudós?
3. Egy szívószálon húzz keresztül egy hosszú vékony drótot vagy cérnát. A két végét kösd ki úgy, hogy a drót feszes legyen. Fújj fel egy léggömböt, és ügyesen erősítsd a szívószálhoz ragasztószalaggal, miközben zárva tartod a léggömb száját. Engedd el a léggömböt! Merre indul el? Mi a jelenség magyarázata? Milyen változtatásokkal tudnád megnövelni a „lufirakéta” által megtett távolságot? Milyen más anyagokból lehetne ilyen elven működő rakétát készíteni?
3. forduló
„A könyvek már pöttöm emberként is nagy benyomást tettek rám. Lapozgattam, nézegettem az előttem járó testvéreim tankönyveit, folyton nyaggattam őket, tanítsanak meg olvasni, szeretném tudni, mi rejlik bennük, mi van a képek alá írva. Nem hagytam békét nekik, így mire első osztályba kerültem, már kiolvastam a könyveiket. Az első iskolaévem végén így szólt hozzám a tanítónő: »Te akár a harmadik osztályba is mehetnél.« Jól megjegyeztem a szavait, s jövő szeptemberben a harmadikosok közé ültem. »Mit keresel ott?« – kérdezte csodálkozva. Majd elmosolyodott és helyben hagyta a szabálytalanságot. »Na jó, maradj csak ott nyugodtan« Így azután ... a második elemit soha nem jártam ki.” A könyvek mindvégig nagyon fontos szerepet játszottak Simonyi Károly életében. Melyik volt az a könyv, amely révén megismerkedett későbbi feleségével?
1. Átlátszó üvegpohárba önts tiszta vizet. Cseppents a vízbe egy vagy két csepp piros tintát. Nézz a poháron keresztül az ablak felé. Milyen színűnek látszik így a víz? Ezután oldalról nézz a pohárra úgy, hogy a pohár mögött a háttér sötét legyen (pl. tarts fekete papírt a pohár mögé). Most milyen színűnek látszik a víz? Mi a jelenség magyarázata?
2. 1933-ban, Brüsszelben összegyűltek a kor nagy fizikusai egy konferencián. A fizika kultúrtörténete című könyvben egy csoportkép is megtalálható a résztvevőkről. Mi volt a konferencia témája? Hány olyan tudós vett részt ezen a konferencián, akik már addigra vagy a későbbiekben Nobel-díjat kaptak? Rajta van-e Einstein a képen?
3. Készíts elektromotort telepből (pl. zsebtelep), mágnesből (pl. tapadómágnes) és egy könnyen elforduló tekercsből (pl. drót). Rajzold le (esetleg fényképezd le) az elkészített eszközt. Mi befolyásolja a tekercs fordulatszámát? Hogyan tudnád ezt növelni? Mi a jelenség magyarázata?
A beérkezett megoldásokat, az életkort is figyelembe véve értékeltük, és a legszorgalmasabb megoldók meghívást kaptak 2002. március 8-án délután 2 órára, a SZTE kísérleti fizikai tanszék Budó Termébe, az ünnepélyes eredményhirdetésre. Ekkor a legötletesebb kísérleteket a beküldők, illetve maguk a kitalálók is bemutathatták.
Egy jó hangulatú, vidám délutánt töltöttünk együtt, melyre igen sok diák, szülő és tanár volt kíváncsi, megtöltve az előadótermet. A Simonyi-CD segítségével pedig nemcsak szóban, hanem képekkel és hanganyaggal is felidézhettük Simonyi Károly emlékét.
A tanulói hozzáállás, a verseny hangulatának illusztrálására álljon itt néhány kiragadott tanulói válasz, megoldás A fizika kultúrtörténetével, illetve Simonyi Károllyal kapcsolatosan feltett kérdésekre:
Az I. forduló fizikatörténeti kérdésére kapott válaszokból kiderül, hogy milyen fontos szerepük van a tudománytörténettel kapcsolatos kiállításoknak. Ezt bizonyítja az egyik általános iskolás versenyző megoldása: Simonyi Károly 1951-ben Sopronban építette az eredeti gyorsítót. Majd rövidesen átalakítva újjáépítette Budapesten a Központi Fizikai Kutatóintézetben (KFKI). Ma újra látható a Millenáris Parkban. 1952-ben munkásságáért megkapta a Kossuth-díjat.
Az I. forduló 2. feladata Newtonnal és az adott jelenséggel (és nem a tudóssal) összefüggő képpel volt kapcsolatos. Az egyik versenyző a következő választ küldte: „A feladatban említett könyvnek a névmutatójában a legtöbb hivatkozás (66) Newton Isaacra volt (én a 2. bővített kiadását találtam meg) viszont róla nem volt kép a könyvben. A második megosztva Albert Einstein és Arisztotelész, róluk kép is volt.”
A II. forduló 2. kérdése Franklinra vonatkozott, amit nagyon sokan eltaláltak. Az egyik versenyző még egy rövid anekdotát is küldött nekünk. „Benjamin Franklin volt az első amerikai nagykövet Franciaországban. Sajnos egy szót sem tudott franciául, ezért egy fogadáson, hogy udvariasnak tűnjön, akkor tapsolt, akkor nevetett, amikor a többiek, tehát azt tette, amit a körülötte álló emberek. Egy szónoklat után mindenki hangos éljenzésben tört ki és persze ő is ezt tette. Erre mindenki ránézett és nevetni kezdett. Leült és megkérdezte a mellette ülő, angolul is tudó francia urat, hogy miről szólt a beszéd. Az úr ezt felelte: »Azt mondták önről, hogy csodálatos ember, kitűnő diplomata és ráadásul túlságosan szerény is.«”
A III. forduló fizikatörténeti kérdésére – amelynek középpontjában egy könyv állt – csak néhányan találták meg a helyes választ. Egyikük azonban egy rövid történetet is talált a kérdéses könyvvel kapcsolatban, melyről Simonyi Károly saját szavaival számol be: „Megérkeztünk Frankfurtba, itt volt egy ún. »átjátszótábor«, ahol a hazatérés előtt kissé felerősítették a legyengült embereket. Sok, otthonról menekült civil is volt ott a családtagjaikkal. Itt ismerkedtem meg egy budapesti lánnyal, ... akinek az irodalom volt a mindene. Ott, akkor arra vágyott, hogy Thomas Mannt olvasson. Megkérdeztem tőle, mégis melyik könyvére gondol? A Buddenbrook-ház című regény után áhítozott. Eredetiben szeretné olvasni? – érdeklődtem sejtelmes mosolylyal. Bizony, az lenne a legjobb, sóhajtott lemondóan. Kotorásztam egy kicsit a tarisznyában és előhúztam egy viharvert, de eredeti Buddenbrookot. Az a lány ma a feleségem.”
A diákok válaszaiból kiderül, hogy mindannyian kézbe vették A fizika kultúrtörténetét, búvárkodtak a könyvtárakban, meglepően sokan éltek az internet által nyújtott számos lehetőséggel. Ők remélhetőleg nem kerülnek majd olyan helyzetbe, mint amilyenbe egy másodéves egyetemista diák került a mag- és részecskefizika-vizsgáján. Annak ellenére, hogy a tárgy előadója többször említette Simonyi Károly nevét, és idézett is a könyvből, ez a hallgató a vizsgán kijelentette, hogy ő még idáig nem hallott róla.
Bízva abban, hogy egyre több diák ismeri fel a természettudományos tárgyak fontosságát és kap kedvet ismereteinek az iskolán kívüli fejlesztéséhez, jövőre is meghirdetjük a Játsszunk fizikát! versenyt. Mivel A fizika kultúrtörténete páratlan alkotás, így nagyon jó alapot ad a továbbiakban is a kultúrtörténeti kérdésekhez. Ezért jövőre is ez a könyv lesz a fizikatörténeti kérdéseink forrása.
A versenyre jelentkező diákok nagy száma – idén már több mint 100-an küldtek megoldásokat – bizonyítja, hogy az ilyen típusú versenyekre is szükség van mind az általános, mind a középiskolában. Bármilyen megoldás, ami gondolkodásra, elmélkedésre készteti a diákokat, segíti a fizikatanítást célja elérésében. Ezzel kapcsolatos A fizika kultúrtörténete utolsó mondata, Simonyi Károly végső üzenete.
„Az emberi történések nagysága eltörpül, jelentéktelenné zsugorodik, elvész az univerzum nagy folyamataiban. Jelentőségét mégis az adja meg, hogy az univerzum minden csodálatos objektuma, a pulzárok, kvazárok, fekete lyukak mellett a világegyetem nagy vajúdása megszülte a legcsodálatosabb objektumot, az emberi agyat, az emberi tudatot, amely a végtelen nagyot és a végtelen kicsit egyaránt be tudja fogadni.”
Természet Világa, 133. évfolyam, 11. szám, 2002. november
https://www.chemonet.hu/TermVil/
https://www.kfki.hu/chemonet/TermVil/
Vissza a tartalomjegyzékhez