A bolygók pálya menti mozgását leíró egyenletek független változója által adott idômérték az efemeris idô. Az efemeris idô az inerciaidô jelenleg ismert (és a gyakorlatban is megadható) legjobb dinamikai közelítése. Szigorúan egyenletesen folyó azonban csak abban az értelemben, hogy másodpercét konstansnak definiálták. (A bolygómozgások elméleti leírása nem abszolút tökéletes.) Elvileg bármelyik bolygót (vagy akár holdat) felhasználhatnánk az efemeris idôben járó óra "mutatójaként". Praktikus okokból a csillagászok a Föld Nap körüli keringô mozgását választották. Bolygónk pálya menti helyzetét egyszerûen úgy állapítjuk meg, hogy megfigyeljük: hogyan helyezkedik el a Nap a távoli csillagokhoz viszonyítva.

Az efemeris idôt a gyakorlatban a következôképpen határozzuk meg: a Föld mozgásának égi mechanikai leírása alapján táblázatot szerkesztünk, melyben a Nap helyzetének ekliptikai hosszúságát tüntetjük fel egyenlô idôközôkben; ezután a Nap bármely észlelt ekliptikai helyzetéhez tartozó idôadat közvetlenül a táblázatból, interpolálással adódik. (Az elvileg egyszerû számítást az bonyolítja, hogy a Nap vonzásán kívül figyelembe kell vennünk a bolygók egymás közötti gravitációs kölcsönhatását is. Bár az efemeris idô szempontjából a teljes Naprendszer mechanikai energiája állandó, egyes tagjaié - így a Földé - külön-külön nem.)

A Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal (Bureau International des Poids et Mesures, BIPM) az efemeris idô egységét (efemeris másodperc) a következôképpen definiálta 1956 októberében: "A másodperc az 1900. év január 0-án[1] 12 óra efemeris idôhöz tartozó tropikus év[2]1/31 556 925,9747-ed része." E szabvány tehát a másodpercet mint a Föld meghatározott dátumhoz tartozó keringési idejének adott hányadát értelmezi. Definíció szerint 1900. január 0-án 12 óra efemeris idôben abban a pillanatban volt, amikor a Nap ekliptikai hosszúsága abban az évben 279^o 41'48,05"-et tett ki. A fenti meghatározást a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) 1958-ban fogadta el.

Jegyzetek

1. A csillagászati idôszámítás a ténylegesen eltelt idôt (pl. napok számát, lásd Julián-dátum) rögzíti. Ezért itt a hónapok 0-val kezdôdnek, és elsejét csak 24 óra elteltével írunk.

2. Tropikus éven azt az idôtartamot értjük, ami alatt a Nap látszólagos évi mozgásának pályáján (az Ekliptikán) tavaszponttól tavaszpontig halad. Itt az égi Egyenlítôt délrôl északi irányba haladva metszi.

Vissza a tartalomjegyzékhez