A szokásos év végi számadásomat köszönetadással illô kezdenem. Köszönöm hûséges otvasóinknak egész évi megtisztelô figyelmét, szeretetét és ragaszkodását. Sokuknak azért is hálásak vagyunk, hogy nekünk juttatták jövedelemadójuk egy százalékát. Miután teljesítettük a tengernyi igazoló elvárást, az APEH átutalta Természet-Tudomány Alapítványunknak a befolyt 310 331 Ft-nyi összeget. A kuratórium döntése alapján mindezt teljes egészében folyóiratunk éltetésére fordítjuk. További anyagi támogatást kaptunk magánszemélyektõl és intézményektôl, megérdemlik, hogy fölsoroljam nevüket: Gróh Gyuláné (Svájc), Ernst Grote, Francz Karl Klepp, Varjú Dezsô (Németország), Martin Gardner, James Randi (Amerikai Egyesült Államok), Simonyi Károly, Nemzeti Kulturális Alap, Soros Alnpítvány, Jázsef Attila Alapítvány, Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, Mol Rt., Paksi Atomerõmû Rt., Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány, Magyar Természettudományi Társulat, a stuttgarti székhelyû Német-Magyar Társaság..., és természetesen a két lapgazdánk, a Tudományos Ismeretterjesztô Társulat és legfôképp a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Saját Természet-Tudomány Alapítványunk is évek óta egyre növekvô mértékben járul hozzá a Természet Világa elõállításának költségeihez, az egyik legerôsebb "lapgazdává" lépve elô.

Alapítványunk segítségével szervezzük meg évrôl évre – jövôre már nyolcadik alkalommal – a természettudományok iránt elmélyülten érdeklôdõ középiskolás diákok cikkpályázatát. Alapítványi támogatás teszi lehetõvé, hogy a legjobb dolgozatokat lapunk mellékleteként havonta megjelentessük, ezzel szinte egy külön kis folyóiratot éltessünk, a fiatal kutatópalánták fórumát. Mindezzel a Természet Világa jövõbeli olvasótáborát is igyekszünk megteremteni.

Alapítványunk energiaforrásai teszik lehetôvé, hogy csaknem száz, határainkon túli magyar tannyelvû középiskolában ott világíthasson a Természet Világa fénye: Erdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján. Alapítványunk segítségével adjuk ki legsikeresebb cikkíróinknak a nívódíjainkat és lapunkért fél évszázada dolgozó szerzôinknek a Szily Kálmán-emlékérmet. Idei kitüntetettjeink: Beck Mihály, Schiller Róbert, Simonyi Károly és Marx György voltak. Azt hiszem, minden új lapszámunk tartogat meglepetéseket olvasóinknak, de hát ezt ma már el is várják tôlûnk. Amire, gondolom, nem számítottak, ezek a Szkeptikus Lapok pótfüzetünk és az Ezredforduló mellékletünk, melynek idén három száma jelent meg, s jutott el folyóiratunkkal olvasóinkhoz. A Szkeptikus Lapokat a Tényeket Tisztelôk Társaságának segítségével saját erôbôl állítottuk elõ, az Ezredforduló kiadványt a Magyar Tudományos Akadémia Glatz Ferenc elnök úr irányításával folyó stratégiai kutatások irodájának támogatásával. Ezeknek a kutatásoknak a célja: "felszínre hozni a közösségeink elôtt nyíló lehetôségeket, gazdálkodásban, életminôség-javításban, természeti, épített és emberi környezetünkkel való együttélésünkben..." Az elnök elhatározta, nemcsak mozgósítja a tudósokat, kutatókat az állam és a nemzet elôtt álló lehetôségek felkutatására és azok körvonalazására, hanem e kutatások eredményeit a szélesebb értelmiségi közvélemény elé is tárja. Négy folyóiratot választott ki erre a célra, köztük a Természet Világát. Mi tudjuk, hogy jól választott!

Jövõre, sajnos ismét emelkedik lapunk ára: 150 Ft-ba kerül majd, elôfizetôink 140 Ft-ért kaphatják. (Elhiszik, ugye, hogy ennél az árnál lényegesen magasabbak az elôállítás és a terjesztés költségei.) Azt már megszokhatták, hogy minden évben igyekszünk önöknek kissé jobbat és többet adni.

Olvasóinkhoz folyóiratunk révén a következô évben újabb Ezredforduló füzetek jutnak el. Alapszámainkon túl, illetve azok kísérôjeként jövõre megjelentetjük a Szkeptikus Lapok 2. számát, illetve még januárban az Idôjárás különszámunkat. Ennek a tematikus számnak a megelenését az Országos Meteorológiai Szolgálat támogatása teszi lehetõvé, s minden olvasónknak, aki ez évben még elõfizet lapunkra, ingyen eljuttatunk. 1998-ban még egy újabb különszám, és diákpályázatunk elsõ öt évének legjobb írásait egybegyûjtõ kötet megjelentetését tervezzük.

Akik ismerik szerkesztôségünket, azok tudják, mindenkor nyitott ajtókkal fogadjuk a hozzánk jó és segítô szándékkal érkezôket. Az elmúlt évekhez hasonlóan jövõre is igyekszünk országunk egyre több helyén és a határainkon túli magyarlakta területeken személyesen mejelenni, mert tudjuk, a szellemi építkezéshez hozzátartozik a jelenlét, a kapcsolatteremtés. Ez ad erõt a zordabb idôkben, amikor kultúránk felett borús az ég.

A lapkészítõ emberek gyakran panaszkodnak, s ez ma már világjelenség, hogy a médiában a diktatúra parancsrendszerét felváltotta a pénzadók érdekérvényesítõ beleszóláskényszere. Na, ez az, amit mi, szerencsére nem érzünk. Nyugodtan kijelenthetem, az, hogy ma milyen a Természet Világa, csakis rajtunk múlik, érdemi munkánkba egyik támogatónk sem akar beleszólni. A megnövekedett szabadságfokkal élni – természetesen az adott játéktéren belül – a mi kötelességünk és felelõsségünk. A mi személyes névmást tessék itt a legszélesebb körûen érteni: szerkesztôség, szerkesztõbizottság, ifjú és korosabb természettudományos–mûszaki íróbarátaink, hozzátartozóink... Bennünket az anyagiak korlátoznak, nem a tudományos ismeretterjesztésre pénzt áldozók.

Tudom, hogy önök, a Természet Világához kötôdõ olvasók sem dúskálnak az anyagi javakban. Folyóiratunkhoz nem azért ragaszkodnak, mert belõle a könnyû és gyors meggazdagodás szelleme árad. Remélem, egészen más szellemiség sugárzik lapjainkból. Az, amit Márai Sándor is igyekezett tudtunkra adni:

"A semmibôl üzenem: az életnek, akármilyen gyászos, zavaros és véges is, van értelme. Egyetlen értelme van: az emberi értelem. Ennyit tanultam két végtelen között, az életben. Megtanultam és ezt üzenem."

Önnek, kedves olvasó, mindannyiunk nevében békés, boldog új esztendõt kívánok, remélve, hogy továbbra is rendszeresen találkozunk.

Vissza a tartalomjegyzékhez