A legtöbb szennyezô anyag keveredése révén oszlik el a környezetben. Olyan szennyezôk esetén, melyek nehezen oldódnak a vízben vagy a levegôben, pl. füst, korom vagy homokszemcsék, a keveredés elsôsorban a cikkben vázolt módon, kaotikus sodródással történik, s a diffúzió szerepe elhanyagolható. Ilyenkor a szennyezô anyag a forrás környékén fraktál mintázatokat alkotva terül szét. Ez megfigyelhetô például szennyezést kibocsátó gyárkéményrôl készült légi felvételeken vagy a bal oldali képen. Itt egy olyan zátonyra futott tankhajót látunk, ami történetesen egy tengeráramlásban fekszik. A hajó mintegy 45^o-os szöget zár be az áramlás irányával. A kiömlô olaj a kialakult Kármán-féle örvényútban sodródik, s hasonló mintát rajzol ki, mint amit a laboratóriumi kísérletben (4. ábra) és a felhôrétegben (12. ábra) láttunk. A kaotikus keveredés ismerete tehát alapvetô a környezetszennyezés szempontjából. Érdekes megemlíteni, hogy egy új kutatási irány a káosz szabályozásával foglalkozik, s eredményei haszonnal alkalmazhatók lehetnek a szenynyezôdés elterjedésének korlátozására.

A keveredés nem feltétlenül jár szennyezéssel, és számos természeti folyamatot kísér. Ha fraktál mintázatokat keresô szemmel figyeljük környezetünk jelenségeit, meglepô példákat találhatunk. A jobb oldali felvétel egy kis tavon áthaladó bölénypárról készült, amelyek mögött bonyolult módon mozgó örvények keletkeznek. A víz felületén úszó apró levelek tömegében ezek a 10. és 13. ábrára emlékeztetô rajzolatot adnak.

Káosz egy csésze kávéban