SCHEURING ÁDÁM
Fazekas Mihály Fővárosi Gimnázium, Budapest
Néhány évvel ezelőtt egy ismerősömtől jóslással foglalkozó könyvet kaptam ajándékba. Átlapoztam néhányszor, talán nevettem is rajta, majd felraktam a polcra. Nem sokkal később hallottam a szkeptikus pályázatról, és arra gondoltam, jó lenne valamelyik fejezetet feldolgozni. Így esett a választásom az egyik legismertebb témára, a tenyérjóslásra. Az ötlet már jó néhány évvel ezelőtt a fejemben volt, de csak most került sor a megvalósításra.
1. ábra. Az életvonal elhelyezkedése a tenyéren,
valamint a várható életkor meghatározása az életvonal alapján
A könyv szerint az emberi kéz egy bizonyos vonala, az életvonal alapján (1. ábra) meghatározható az adott ember várható életkora. Az életkor lemérésének módszerét a könyv részletesen leírja. A mutatóujj (Jupiter-ujj) képzeletbeli felezőegyenesét, a mutató és a középső (Szaturnusz-ujj) ujjtalálkozásából húzott egyenest, és a középső ujj felezőegyenesét meghosszabbítva, az életvonallal 3 metszéspontot kapunk. Ezek a metszéspontok az életvonal kezdőpontjával adják a 10, 20, 30 évet jelentő szakaszokat. Most már tudjuk az egységeket, így ezeket az életvonal teljes hosszára felmérve megkapjuk a várható élethosszat.
Ezt olvasva gondoltam, hogy ez biztosan nem igaz, hiszen miért mutatná a kezünk azt, hogy pl. holnap a fejünkre esik egy tégla és meghalunk. Na jó, de ha nem igaz, akkor ezt be is kellene bizonyítani. A bizonyításra pedig a legjobb mód a kísérlet.
A kísérlet
Iskolatársaimat, ismerőseimet kértem meg, hogy vállalják a kísérleti alany szerepét. Elvégeztem rajtuk az életkor meghatározását. A vonalakat megszerkesztettem a kezükön, így határoztam meg az évek számát. Sajnos a 10 évnyi egységek lemérésére nem találtam jobb eszközt a körzőnél, ezért többen fájdalmas beavatkozásnak hitték a kísérletet, így sok értékes kísérleti alanytól estem el. Mivel majdnem 60 embert vizsgáltam azonos módon, azonos körülmények között, a hibák elég jól kiátlagolják egymást, így a mérésből adódó hiba nem jelentős. A mérésből statisztikát készítettem, ami alapján kiderült, hogy a könyv állítása több helyen is megkérdőjelezhető.
A mérés
A méréskor különvettem a férfiakat és a nőket, hiszen köztudott, hogy férfiak és nők átlagéletkora genetikai, és más egyéb okok (pl. hogy a férfiak végzik a nehéz fizikai munkákat) miatt különböző. Mindkét kezet megvizsgáltam. Erre azért volt szükség, mert a könyvből nem derül ki egyértelműen, hogy melyik adja a helyes életkort, továbbá kíváncsi voltam arra is, hogy milyen összefüggés mondható a bal- és jobbkezes emberek, és a kezeik által mutatott életkorok között. A mérés eredményeit számítógépre vittem, majd ezekből diagramokat készítettem (2–3. ábra). Ábrázoltam a kísérlet által adott várható, és a valós statisztika által előrejelzett élettartamokat, valamint a kísérlet által mutatott adott életkorokra lebontott halálozási valószínűséget. Összehasonlítási alapként valós statisztikai adatokat használtam. A valóságos statisztikának hívott adat a 2000-es év statisztikáját mutatja, feltételezem azonban, hogy az eloszlás a jövőben sokat nem fog változni, annyit pedig biztosan nem, mint amit a jósolt statisztikában láthattunk.
Következtetések
Az első fontos észrevétel, hogy a férfiak várható élettartama a tenyerük szerint magasabb, mint a nőké, ez pedig, tudjuk, hogy nem így van, hiszen a nők (valószínűleg genetikai okok miatt) a valóságban tovább élnek a férfiaknál, azaz a nők átlagéletkora jóval magasabb (2. ábra).
2. ábra. Összehasonlító ábra a kísérletben mért várható átlagéletkorok
és a valós statisztikai adatok között
A második, hogy az általam mért várható élettartam mind a nőknél, mind a férfiaknál sokkal alacsonyabb, mint amit a valós statisztikák mondanak. Ez pedig igen erős ellentmondás, ugyanis mire az általam vizsgált korosztály időskorba kerül, a technikai berendezések fejlettebbek lesznek, az életszínvonal várhatóan nő, így szinte a nullával egyenlő a valószínűsége annak, hogy a jósolt várható élettartam ennyivel alacsonyabb legyen az előrejelzettnél, azaz kb. a mostani átlagéletkorral legyen egyenlő. Ez az eltérés a férfiaknál kb. 2–10 év, míg a nőknél 12–20 (!) év is lehet. Ezt pedig még a mérés pontatlanságával sem lehetne magyarázni (2. ábra).
Talán az egyik legfontosabb következtetés, amit a statisztikák összehasonlításával lehet mondani, hogy a kísérletben vizsgált személyek „várható” halálozási életkor-eloszlása lényegesen különbözik a valóságostól (3. ábra).
3. ábra. Összehasonlító ábra a kísérletben mért várható halálozási
esélyek
és a valós statisztikai adatok között
80–90 év
Az ábráról egyértelműen látszik, hogy az esély pl. arra, hogy a férfiak 80 és 90 év között haljanak meg, a kísérletem esetében 0,17–0,21 közé esik, a valóságban azonban alig lépi át a 0,15-ös határt. A nők esetében a különbség itt is nagyobb, a jóslás alapján az esély 0,12 köré tehető, míg a valóságban ez az érték csaknem 0,3.
Furcsa ellentmondást tapasztalhatunk többek között abban a tényben is, hogy a jóslás statisztikája szerint a halálozási esély ebben a tartományban a férfiaknál jóval magasabb (0,17–0,21), mint a nőknél (0,12), míg a valós adatok szerint a nők halálozási esélye (0,29) ebben a tartományban majdnem a kétszerese a férfiakénak (0,16).
70–79 év
A jósolt adatok és a valós statisztika ebben a tartományban fedi egymást leginkább. Látható különbségek itt is vannak, azonban ezekre nem lehet egyértelműen rámondani, hogy eltérnek, éppen amiatt, hogy a jobb és bal kéz különböző értékeket mutat, így nem mindkét kéz esetében tér el a jósolt adat a valóságostól.
60–69 év
Ebben a tartományban a jósolt halálozási esély jóval nagyobb a valós statisztikainál, mind a nők, mind a férfiak esetében. A férfiaknál a jósolt érték (0,32) éppen 0,1-gyel nagyobb a valós statisztikainál (0,22). A nők esetében a jósolt esély 0,24 és 0,31 közé esett, míg a valós statisztikai a 0,15-öt sem éri el.
50–59 év
Az eltérés a férfiak esetében itt sem olyan nagy, bár a jobb kezet (0,07) a valós statisztikával (0,16) összehasonlítva elég nagy eltérést kapunk. Ellentétben a nőknél, ahol a jobb kéz esetében az eltérés minimális, de a balnál kb. kétszer nagyobb eredményt kapunk a valós statisztikainál.
40–49 év
Ebben a tartományban is különböző eredményeket kaphatunk a két grafikon összehasonlításaként. A jósolt statisztikai adatok majdnem minden esetben nagyobbak a valóságosnál.
15–39 év
A kísérlet során ritka volt az olyan eredmény, ami ebbe a tartományba tartozott volna, ezért az összehasonlítás elvégzése ebben az esetben pontatlan és helytelen volna.
4. ábra. A kísérletben szereplő személyek kéz szerinti halálozásának
eloszlása számokban
Összegzés, kitekintés
Összességében a két statisztikai adathalmaz (a jósolt és a valós) lényegesen különböző eredményt adott, szinte minden egyes kortartományban. Mivel a jósolt adatok egyes tartományonként is eltérnek, megállapítható, hogy a jóslás által kapott statisztikai eloszlás sem egyezik meg a valóságossal (ez egyébként látható az ábrán). Ebből következően az egyes személyek várható életkora sem egyezhet meg a jósolttal, akármelyik kezet vizsgáljuk is. Tehát a tenyér által meghatározható várható életkor ősi hiedelme nem igaz.
Az interneten kutakodva találtam rá egy parapszichológus honlapjára, aki azt állítja az életvonalról, hogy „hibásan lét hosszúságának mutatójaként tartják számon, pedig inkább az életenergia, saját életerőnk tudatosságának jelképe”. Érdekes, hogy még az ezzel foglalkozó áltudósok sem tudnak megegyezni a témában.
Fontosnak tartom még megjegyezni, hogy a tenyérjóslásban személy szerint nem hiszek, de nem tartom megcáfoltnak a jósok egyéb állításait (miszerint rengeteg egyéb információt ki tudnak olvasni a kezünkből). Csupán azt tudom mondani, hogy ha az ilyen egyszerűen vizsgálható dologban, mint a várható életkor meghatározása, tévednek, akkor igen kicsi a valószínűsége annak, hogy megmondják, egy embernek hány gyereke lesz.
Az életkor meghatározásának valótlanságáról tehát meggyőződhettünk, megpróbálok tehát összefüggést mutatni a kezesség (jobb v. bal) és az életkor között. Az ábrán láthatjuk, hogy általában a jobb kézen mért életkor a nagyobb, valamint köztudott, hogy az emberek nagy része (92%) jobbkezes. Szerencsém volt azonban néhány balkezes alanyhoz is. Náluk minden esetbennagyobb életkort mértem a bal kézen, mint a jobbon. Ezekből a tényekből arra a következtetésre jutottam, hogy az életvonal hossza azon a kezünkön hoszszabb, amelyik az ügyesebb, azaz amelyiket többet használjuk. Ha többet használjuk, akkor nyilván fejlettebb, erősebb az izomzat, ez alakítja az életvonalat, tehát az izmosabb kézen jobban látszik ez a vonal, és emiatt hosszabb is. Ezt a tényt látszik igazolni, hogy a sok éve kosárlabdázó osztálytársam tenyerén mért életkor volt a legmagasabb.
Hogy a tenyérjósok ne keseredjenek nagyon el, említek egy érdekes cikket, amely szerint a magzati korban az édesanyától „kapott” férfihormonszint a nőknél meghatározza a felnőttkori szexuális orientációt, azaz ha az adott nő magzati korában sok férfihormont „kap”, erősebb homoszexuális hajlama lesz, és ez kimutathatóan megmutatkozik a kézen a mutató- és a középső ujj arányában (állatkísérletekkel bizonyított, hogy a végtagfejlődést befolyásolják a nemi hormonok). Minél kisebb ez az arány, annál több férfihormont „kapott” a szervezete magzati korban (az arány legnagyobb értéke 1). A férfiak esetében ez nem teljesen van így, hiszen a fejlődő hímnemű egyed „normálisan” is kell „kapjon” bizonyos mennyiségű férfihormont. Azoknál a férfiaknál azonban, akiknek az édesanyja több fiúgyermeket is szült őelőtte, a férfihormonszint magasabb lesz az átlagosnál, ugyanis az anya szervezetében az előző fiúgyermekek kihordása olyan utakat nyitott meg, amelyek elősegítik a férfihormonok termelődését. Ebben az esetben hiperférfias egyedek jönnek világra, akik felnőttkorban nagyobb eséllyel válnak homoszexuálissá. Tehát a férfiasság, illetve a sok férfihormon jelenléte a szervezetben csökkenti a mutatóujj-középső ujj arányt.
Ha tehát a lét hosszúságával nem is, de más érdekes dolgokkal összefüggésbe hozhatóak a kéz egyes alkotói. Bebizonyítottnak tartom az állításomat, miszerint a kéz vonalai alapján ilyen módon nem lehet a várható életkort meghatározni, ezt egy egyszerű kísérlettel, és néhány nem túl bonyolult gondolattal igazoltam.
Köszönet illeti Lengyel Zoltánt, aki a kísérlet elvégzésében volt nagy segítségemre, továbbá mindazokat, akik vállalták, hogy részt vesznek a mérésben, ezzel is segítve munkámat.
A szerző a James Randi által kiírt Szkeptikus kategória első díjasa.
Irodalom
Kezedben a jövőd (1989, Salamander Books, szerk.: Rod Ferring, magyarul:
1996, Magyar Könyvklub)
Magyar statisztikai zsebkönyv 2000 (Központi Statisztikai Hivatal 2001)
Terrance J. Williams, Michelle E. Pepitone, Scott E. Christensen, Bradley
M. Cooke, Andrew D. Hubermann, Nicholas J. Breedlove, Tessa J. Breedlove,
Cynthia L. Jordan – Finger-length ratios and sexual oriantation (Nature,
404. szám, 2000. március)
https://test99.ksh.hu/
https://www.centralnet.hu/patics/magamrol/index.html
Farkas Veronika: Népesség, népmozgalom, életkilátások, 1990–1997
| Természet Világa, | 133. évfolyam, 7. szám, 2002. július
https://www.chemonet.hu/TermVil/ https://www.kfki.hu/chemonet/TermVil/ |
Vissza a tartalomjegyzékhez