Bolyai János a magyar 
tudomány legkiemelke-
dõbb alakja, nagyságát
Kopernikuszéhoz hason-
líthatjuk. Az 1831-ben
megjelent huszonhat ol-
dalas, röviden Appendix
címmel emlegetett mû-
vében (mely atyja, Bolyai 
Farkas kétkötetes monu-
mentális összefoglaló 
munkája, a Tentamen elsõ
kötete appendixeként 
jelent meg) korszakalkotó
eredményt ért el, létrehoz-
ta az ún. nemeuklideszi
geometriát. Bolyai meg-
törte az euklideszi geo-
metria egyeduralmát, 
felszabadította az utat az
emberi gondolkodás 
elõtt a tér másként való
felfogása számára. 
Bolyai János forradalma
Tartalom133. évf. 7. sz. 2002. július
Prékopa András: Bolyai János forradalma. Elsõ rész
Tél Tamás, Gruiz Márton: Mi a káosz? (És mi nem az)
Gáspár Vilmos: Játsszunk káoszt! Káosz: determinisztikus rendszerek véletlenszerû viselkedése
Talián Csaba Gábor: Hormonfüggõ sejthalál. Egy lárvakori rovarszerv lebomlása
Stanley Williams, Fen Montaigne: A Galeras kitörése. Második rész
James Randi: Itt az ideje, hogy a tudomány és a média a sarkára álljon
Vetter János: Clusius nyomában
HÍREK, ESEMÉNYEK, ÉRDEKESSÉGEK
Schiller Róbert: A kábulat után  (KÖZÖTT)
Szili István: Vázlatrajz egy kismedencérõl. Kab-hegy környéki kalandozások. Második rész
A kémia mérföldkövei
Kõvári Zsolt: Foltos változócsillagok
Simonovits András: Még egyszer egy csodálatos elmérõl
Decsi Éva Kincsõ, Anda Angéla: Tallózás a jégesõ (b)irodalmában
Házi Judit, Hufnagel Levente Botanikai tanulmányúton a Júliai-Alpokban
FOLYÓIRATOK
KÖNYVSZEMLE
Címképünk: Bolyai János (Széchenyi Kinga emlékérme)
Mellékletünk: A XI. Természet-Tudomány Diákpályázat cikkei (Scheuring Ádám, Kisgyörgyi Klára, Fekete Soma és Szabó Attila írása)
A XII. Természet–Tudomány Diákpályzat pályázati felhívása


Vissza az archívumba