Címlap

Én akkor sem mondtam
és most sem mondok mást,
mint azt, hogy én minde-
nek közt, bármennyire 
tisztelem a magasabb 
tudományokat, bármeny-
nyire meg legyek gyõ-
zõdve arról, hogy ma-
gasabb népmûvelõdés
lehetetlen oly országban,
hol tudomány nem létezik,
most is azt mondom, fõ és
elsõ teendõ a népnevelés; 
mert teljes meggyõzõ-
désem, hogy a magasabb 
tudomány kifejlõdése csak
ott lehetséges, hol ezen
magasabb tudomány egy 
mûvelt népnek egészséges
talaján nyugszik.”
 
„Haladni csak úgy lehet, ha 
míg egyik lábunkkal elõre
lépünk, a másikat helyén
hagyjuk. Ez elsõ törvénye 
minden haladásnak, mely 
szintúgy áll, ha nagy álla-
mok s egész népek, mint ha
csak egyes emberek hala-
dását tekintjük.”
Eötvös József
Simonyi Károly: A magyarországi fizika kultúrtörténete
XIX. század 
(vázlat)
Tartalom
Elõszó
Elõzetes áttekintés
Helyünk Európában
4.1. Nyelvújítás. Hídépítés 
4.1.1. Szellemi és gazdasági útkeresés
4.1.2. Részletek Kazinczy és Széchenyi mûveibõl
4.1.3. Se nem teljes, se nem tökéletes
4.1.4. … anyanyelvünk ereje megbírja a Filosofiát…
4.2. Eukleidész a pszeudoszférán (második, bõvített kiadás)
4.2.1. Az Appendix: alap és kiindulás
4.2.2. Levelek. Részletek az Üdvtanból
4.2.3. Írók és költõk Bolyairól
4.3. Forgonyok és villamindítók
4.3.1. Tanulok, mulatok és gyönyörködöm…
4.3.2. Az egysarki villamindító és a dinamoelektromos elv
4.3.3. Gyakorlati megvalósítás
4.4. „A XIX. század uralkodó eszméi” 
4.4.1. Iskolák, egyetemek, mûvelõdési intézmények
4.4.2. Részletek Eötvös József mûveibõl
4.4.3. Csak egy utcanév, vagy még az se
4.5. Az Eötvös-inga és az atommag szerkezete
4.5.1. Jól mondja Bessel…
4.5.2. Dicke és a „Hungarian Baron”
4.5.3. Emlékezések Eötvös Lorándra
4.6. Bláthy és a többiek
4.6.1. A Faraday-törvénytõl a mágneses Ohm-törvényig
4.6.2. Fizikusok. Mûszakiak
4.7. Millennium 1896
4.7.1. Valós a nagyság, valós a nyomor
4.7.2. Anyanyelvünk ereje valóban megbírja a filozófiát
4.7.3. Fizika és fizikaoktatás a millenniumi kiállításon
Irodalom