1935 és 1937 között Lan-
dau csoportjánál voltam Harkovban. Bár ezalatt Weisskopf és Placzek is megfordult ott látogató- ként, a helyet maga Lan- dau tette fontossá. Míg a legtöbb fizikus a relativi- tás és a kvantummecha- nika különösségét szerette hangsúlyozni, Landau szá- mára ezek eszközök vol- tak, amelyek nagymérték- ben kiterjesztették az el- méleti fizika látókörét. A híres elméleti fizikai könyvsorozatának is az volt az – elért – célja, hogy ezt a tényt demonst- rálja. Landau köre olyan emberek hihetetlenül harmonikus csoportja volt, akik ennek a gondolatnak a kifejlesztése iránt kötelez- ték el magukat. Rám külö- nösen mély benyomást tett Landaunak a fázisátalaku- lásokon végzett munkája, ezeket a cikkeit én fordí- tottam németre publikáció céljából. Számára a termo- dinamika élõ diszciplína volt, amely összhangban van a kvantummechaniká- val és alkalmazható anyag- szerkezeti problémákra. Ez nagyon különbözött attól, amit Max Borntól tanultam. Erõsen vonzott a fogalmi elemzés túlsúlya a hosszú számításokkal szemben, és elhatároztam, hogy ebbe az irányba fogok orientá- lódni, de a megfelelõ prob- léma kiválasztása kétséges- nek tûnt. |
Fizikáról és
kémiáról,
Wigner Jenõ centená- riuma ürügyén |
Tartalom – 133. évf. 12. sz. 2002. december | |
Staar Gyula: | Építkezünk |
Fizikáról és kémiáról, Wigner Jenõ centenáriuma ürügyén. Tisza Lászlóval beszélget Geszti Tamás | |
Hraskó Péter: | Wigner Jenõ kalandozásai a rezonanciák birodalmában |
Darvas György: | „Csodálatos dolog tudni, hogy igazából fizikus vagy.” Wigner Jenõ születésének századik évfordulóján |
Szabad János: | Petesejtcitoplazma és anyai hatás |
Közös emlékezés Bolyai Jánosra | |
Dáné Károly: | Bolyai János. Az elsõ 200 év. Gondolatok Weszely Tibor könyvérõl |
Elhunyt Gyarmati István | |
Szél Gyõzõ: | Színek az ásványok és drágakövek világában |
Grétsy László: | Szily Kálmán mint nyelvész |
Schiller Róbert: | Szépirodalmi fénytan (KÖZÖTT) |
Szunyogh István: | Lokális alacsony dimenziós viselkedés a légkörben |
Csaba György: | Idegen sejtek a szervezetben. A mikrokimérizmus és az autoimmun betegségek |
Beck Mihály: | Kossuth Lajos és a Magyar Természettudományi Társulat |
A Nicholas C. Metropolis Számítóközpont (B. Gy.) | |
Simonyi-ösztöndíjak, emléktábla-avatás, emlékülés | |
HÍREK, ESEMÉNYEK, ÉRDEKESSÉGEK | |
Madas Edit: | Erdély középkori harangjai és bronz keresztelõmedencéi. Benkõ Elek munkájáról |
A harangok régésze. Beszélgetés Benkõ Elekkel (Silberer Vera interjúja) | |
Edvard Krugljakov: | Miért veszélyes az áltudomány? (SZKEPTIKUS SAROK) |
Veress Márton: | Homokkõkarrok a Káli-medence kõtengerein |
Pillangótánc. Beszélgetés Somodi Ferenc természetfotóssal (Kapitány Katalin interjúja) | |
Kétyi Iván: | A „rákkeltõ” papillomavírusok |
Ladányi László: | Jacobus Henricus van’t Hoff, az elsõ kémiai Nobel-díjas. Gondolatok születése százötvenedik, kitüntetése századik évfordulóján |
FOLYÓIRATOK | |
KÖNYVSZEMLE | |
A Természet Világa 2002. évi tartalomjegyzéke | |
Címképünk: Gyöngyfüzér. Harmatcseppek a pókhálón (Somodi Ferenc felvétele) | |
Mellékletünk: A XI. Természet–Tudomány
Diákpályázat cikkei (Csiba Péter, Ambrus Szende
Júlia – Mátéfi Szidónia, Deák
Henrietta, Hercku Angéla, Könczöl
Katalin és Balogh Borbála írása)
Melléklet: Ezredforduló (Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián) |