KÜLÖNSZÁMOK

ORVOSTUDOMÁNY

GERGELY JÁNOS: Elõszó 2 o.
KOCH SÁNDOR: Orvoslás és orvostudomány 2. o.
CSABA GYÖRGY: Modern biológia – korszerû orvostudomány 6. o.
ÁDÁM GYÖRGY: Agykutatás: múlt és jövõ 10. o.
VIZI E. SZILVESZTER: Hogyan „beszélgetnek” az idegsejtek? 14. o.
GERGELY JÁNOS: Miért optimista az immunológus a 21. század beköszöntése elõtt? 16. o.
CSERMELY PÉTER: Új védekezõ mechanizmusok, a dajkafehérjék 20. o.
RIHMER ZOLTÁN – KISS HUBA GERGELY – BELSÕ NÓRA: Biokémiai pszichiátria 25. o.
KOPPER LÁSZLÓ: Molekuláris patológia 30. o.
ROSIVALL LÁSZLÓ: Vérnyomás – magas vérnyomás 34. o.
HALMOS TAMÁS: A cukorbetegség tünetegyüttese 40. o.
BRASSAI ZOLTÁN: A perifériás verõérbetegségek, ahogyan ma látjuk 44. o.
JUHÁSZ-NAGY SÁNDOR: A szívgyógyszerek hatásainak élettani alapjai. A gyógyszeres terápia jövõje? 48. o.
PAPP LAJOS: A szívsebészet elsõ száz éve 52. o.
SZÛCS JÁNOS: A csontritkulás és gyógyítása 55. o.
SZENDRÕI MIKLÓS – LAKATOS JÓZSEF: Mozgásszervek rombolása és korrekciója 58. o.
SÜVEGES ILDIKÓ: Az ezredvég szemészete – szemészeti sebészet 63. o.
RIBÁRI OTTÓ: A mûtéti hallásjavítás lehetõségei 67. o.
BAUER GYÕZÕ: A gyógyszerkutatás eredményei 69. o.
PAPP ZOLTÁN: A szervezeten kívüli megtermékenyítés 73. o.
RÁK KÁLMÁN: A homeopátia kritikája 76. o.
TORNÓCI LÁSZLÓ: Az internet és az orvostudomány 79. o.

INFORMATIKA

VÁMOS TIBOR: Szerepünk egy óriás színpadon 2. o.
LOVÁSZ LÁSZLÓ: Véletlen és álvéletlen 5. o.
DEMETROVICS JÁNOS – KATONA GYULA: Az algoritmusok bonyolultsága 9. o.
RÓNYAI LAJOS: Három halk visszhang 14. o.
SZENTGYÖRGYI ZSUZSA: Számítástudomány és -technika Magyarországon 19. o.
CSIRIK JÁNOS – HORVÁTH GYULA: A szegedi iskoláról 24. o.
FUTÓ IVÁN: A logikai programozás hazai története 27. o.
BENCZÚR ANDRÁS: Informatika – oktatás – informatikaoktatás 30. o.
KIEFER FERENC: A nyelvészet és a számítástudomány 37. o.
ALFÖLDI ISTVÁN – SZEDLMAYER BEA: Írástudás az információs társadalomban (ECDL) 42. o.
PLÉH CSABA: A megismerés pszichológiája és tudománya 44. o.
HANÁK PÉTER: A számítástechnikai diákmozgalom 46. o.
CSÁSZÁR FARKAS MÁRTON: Számítástechnika diákszemmel 51. o.
Neumann János Számítógép-tudományi Társaság. (Történeti áttekintés)
DÖMÖLKI BÁLINT összeállítása 53. o.
HALMOS PÁL: A Neumann-legenda 55. o.
JOHN BROCKMANN: „Szándék-programozás”. Beszélgetés Charles Simonyival 59. o.
BOJÁR GÁBOR: A Graphisoft és ami mögötte van 63. o.
RESZLER ÁKOS: A Recognita mint technológia és mint üzlet 66. o.
ROSKA TAMÁS – BÁLYA DÁVID – CSAPODI MÁRTON – ZARÁNDY ÁKOS: Analogikai celluláris számítógépek 71. o.
NASZLADY ATTILA: Az orvosi informatika és információtechnológia 75. o.
KOVÁCS GYÖRGY: Számítógéppel segített tervezés és gyártás 79. o.
BAKONYI PÉTER: Az internetjelenség és Magyarország 83. o.
NEUMANN JÁNOS: Túlélhetjük-e a technikát? 86. o.

MIKROVILÁG

SIMONYI KÁROLY: Köszöntöm... 2. o.
HORVÁTH DEZSÕ: A Standard Modell: mi az, és mire jó? 4. o.
LENDVAI ENDRE: A részecskefizika kialakulása – a Standard Modell elõtt 10. o.
CYNOLTER GÁBOR: A Standard Modellen túl 15. o.
FODOR ZOLTÁN: Az anyag eredete a világegyetemben 20. o.
PATKÓS ANDRÁS: Az éter titkaitól a szupergyors adatfeldolgozásig 25. o.
SZILLÁSI ZOLTÁN: Higgs-bozonok keresése 27. o.
PÁSZTOR GABRIELLA: Hol van a szuperszimmetria? 32. o.
CSÁKI CSABA: Extra dimenziók: kicsi, nagy, vagy végtelen nagy? 38. o.
LIGETI ZOLTÁN: CP-szimmetria-sértés. Hibás a „tükör” 42. o.
TRÓCSÁNYI ZOLTÁN: A proton szerkezete 46. o.
HEGYI SÁNDOR: Kvarkok, skálaelvek, ingadozások 53. o.
LÉVAI PÉTER: Az anyag új halmazállapotai 58. o.
SIKLÉR FERENC: Kísérletek a kvark–gluon-plazma elõállítására 64. o.
BÍRÓ TAMÁS SÁNDOR: Kaotikus dinamika a mikrovilágban 68. o.
CSÖRGÕ TAMÁS: Részecskemikroszkópok és pionlézerek 71. o.
PAPP GÁBOR: A királis szimmetria esete a véletlen számokkal 75. o.
HIDAS PÁL: Gluonlabdák és egzotikus mezonok 78. o.
GLÜCK FERENC: Atommagok és elemi részecskék ß-bomlásai 81. o.
MANNO ISTVÁN: „Csendes fizika” 85. o.
DOMOKOS GÁBOR – KÖVESI-DOMOKOS ZSUZSA: Részecskebombák a világûrbõl 89. o.
BENCZE GYÖRGY: A CERN részecskegyorsítói 95. o.
DÉNES ERVIN – RUBIN GYÖRGY: Szuperdetektorok szuperenergiákon (Az ALICE detektor) 98. o.
ERÕ JÁNOS: Terabájtnyi információ az LHC-detektorokból 102. o.
VESZTERGOMBI GYÖRGY: Nagyenergiás gyorsítók az LHC után 108. o.
HORVÁTH ÁKOS: A nagyenergiás részecskegyorsítók nem okoznak katasztrófát! 114. o.
ZIMÁNYI JÓZSEF: Magyarország csatlakozása a CERN-hez 118. o.
Az elmúlt 20 év Természet Világa cikkei e különszám témájában 120. o.



Vissza